Joseph Juran, a minőségügyi guruk nagy öregje, aki a II. világháború után talán a legnagyobb hatást gyakorolta a minőségügyi tudományág fejlődésére, ez év első felében ünnepelte 94. születésnapját. A vele készített exkluzív interjúban felidézi a 20. századot, de egyben előre tekint a 21. századra is.

Dr. Balogh Albert:
A minőségügy helyzetének és fejlődési irányainak elemzése. I. rész

A tanulmány első része a minőség különféle meghatározásaiból kiindulva, bemutatja a minőségügyi tevékenységeknek, ezek eszközeinek, rendszereinek, modelljeinek eddigi fejlődését és jövőbeli fejlődési irányait, továbbá megvilágítja a szóbanforgó eszközök alkalmazásának eredményeit is.

Dr. Rixer Attila:
A polgári vasúti személyszállítás minőségstratégiájának alapelvei és alapelemei. I. rész

A tanulmány első része indokolja a vasúti személyszállítási közszolgáltatás minőségstratégiája és -rendszere kialakításának szükségszerűségét, majd bemutatja a vasúti minőségbiztosítási stratégia felépítésének szabványokon alapuló lépéseit. Ezután a minőségbiztosítás háromszöge, a jövőkép, a stratégiai célok és a minőségház segítségével részletezi a személyszállítás minőségrendszere koncepcionális alapelemeit.

A minőségügyi gondolkodás széles körű elterjedésével a statisztikai folyamatszabályozás (SPC) módszerei is egyre inkább ismertté válnak. Egy folyamatnak több minőségjellemző együttes statisztikai vizsgálata alapján végzett irányítása azonban ma is ritka. A többváltozós SPC lehetőségeit sok helyen, így általában Magyarországon is, alig ismerik. A témakörnek, amelybe e cikk bevezetést nyújt, lényegében nem létezik magyar nyelvű irodalma. A szerző áttekinti a Hotelling-féle T2-eloszlásra épülő többváltozós szabályozó-(ellenőrző) kártyák alapvető típusait, és példával is illusztrálja e módszerek alkalmazhatóságát.

Gáspár Imre:
A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségük tanúsítása

A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet és módosításai a 89/392/EGK számú, rövid nevén: gépek direktívát honosítják. A szerző az EU-jogharmonizáció néhány fő vonásának ismertetése után rámutat a gépek direktíva speciális jellegére. Kiemeli az említett IKIM rendelet fontosabb elemeit, majd foglalkozik a vizsgáló, az ellenőrző, a tanúsító és a felügyeletet ellátó szervezetek kijelölésével. Vázolja az IKIM rendelet fontosabb módosításait, és megjelöl további, a közeljövőben megoldandó feladatokat is.

A szerzők átfogó képet adnak a HACCP bevezetésének szükségszerűségéről, jelenlegi magyarországi jogi szabályozottságáról, ismertetve a HACCP alapelveit és legfontosabbnak ítélt kapcsolódási pontjait az ISO 9000-es rendszerekkel. Kitérnek a HACCP és az ISO 9000-es rendszerek azonosságainak és eltéréseinek elemzésére, részletesen kiemelve a HACCP által biztosított előnyöket. A cikk záró gondolatai a HACCP gyakorlati bevezetésének tapasztalatait foglalják össze, rámutatva a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára