George Rosenzweig:
A minőségügyi szakma jövője

A szerző megállapítja: a minőségügyi szakma jövője attól függ, mennyire lesz képes a teljes körű vállalati igények kielégítését segíteni. Elemzőképesség, az emberek közötti kapcsolatok megteremtésében való gyakorlottság, a vállalati folyamatok ismerete, bebizonyított vezetői felkészültség, kifinomult üzleti érzék és szervezőképesség fogja jellemezni a jövő minőségügyi szakembereit.

A. Blanton Godfrey – Joseph A. DeFeo:
A minőségügyi szakemberek gyorsan változó szerepe

Számos élenjáró szervezetnél a minőségügyi vezető ma már kulcsembere az ügyvezetői gárdának. A minőségügyi szakemberek vállalaton belüli szerepe megnőtt, és kiterjed a stratégiai tervezésre, az oktatásra és a továbbképzésre, a vevői igények felmérésére és a vevői hűség mérésére, a cselekvési tervekre, a vevői és beszállítói kapcsolatok fejlesztésére és a vállalati teljesítmény éves értékelésére. A minőségügyi szakemberek gyakran foglalkoznak még bench-markinggal és versenyelemzéssel, élére állnak az üzleti folyamatok újjáalakítását célzó erőfeszítéseknek (a BPR-nek), továbbá kulcsszerepet töltenek be az új információs technológiákat és stratégiákat kidolgozó teamekben is. A szerzők feltárják az említett változások szakmai hatásait, és ismertetnek néhányat az izgalmas új, jövőbeli lehetőségek közül is.

Kálmán Albert:
Műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölése

Az EU-hoz való csatlakozás szükségessé tette, hogy a GM az illetékességi körében rendezze a jogilag szabályozott területen vizsgálatokat, ellenőrzést és tanúsítást végző szervezetek kijelölését. Ennek érdekében jelent meg a 4/1999. (II. 24.) GM rendelet. A szerző megvilágítja a rendelet célját, hatásterületét, a rendelet végrehajtását segítő szervezeteket, a kijelölési kérelemre vonatkozó és a kijelölt szervezetekkel kapcsolatos előírásokat. Megadja a gazdasági miniszter által jelenleg kijelölt szervezetek jegyzékét.

Dr. Zentai Károly:
Gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítása

Néhány, az EU-direktívákhoz kapcsolódó fogalom értelmezése után a szerző rámutat, hogy a hazai gázkészülék-irányelv az eddigi engedélyezés helyett tanúsítást ír elő a gázkészülékekre, majd áttekinti a tanúsító szervezetekre vonatkozó minimális követelményeket. Szemlélteti a gyártónak a tanúsítói ellenőrzésekre vonatkozó lehetőségeit, ezt követően vázolja egyrészt a hazai gyártású és csak a magyar szabványoknak megfelelő, másrészt a külföldi gyártású, import-, harmadrészt a hazai gyártású, EU-piacra szánt készülékek tanúsítási eljárását. Befejezésül összefoglalja a Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet tanúsítási eljárásának jellemzőit.

A közlemény bemutatja a DUNAFERR Kutatóintézet szervezeti fejlődésének azokat a lépcsőit, amelyek elősegítették az 1991-ben történt megalakulás óta az intézet hatékonyabb működését, vevői igényeinek magasabb szintű kielégítését, valamint alkalmazottai pozitív tudatformálását. E tudatos fejlesztés fontosabb csomópontjai: a Kutatóintézet megalapítása utáni következetes Business Process Reengineering (BPR) során új, hatékonyabb szervezeti működés létrehozása; a kutatási tevékenységre kialakított és bevezetett minőségügyi rendszer tanúsíttatása az ISO 9001-es szabvány szerint; a tanúsított minőségügyi rendszer fejlesztéseként az intézet laboratóriumainak akkreditálása az EN 45001-es szabvány szerint; a jól működő minőségügyi rendszer továbbfejlesztéseként a teljes körű minőségirányítási rendszer (TQM) filozófiájának, módszereinek kialakítása, bevezetése. E fejlesztéseket bemutató pályázatával a DUNAFERR Kutatóintézet vállalati kategóriában 1998. évi IIASA–SHIBA-díjat nyert, valamint megkapta az Ipar Fejlesztésért Alapítvány különdíját.

A magyar vállalatok versenyképességének fokozása szükségessé teszi a minőségközpontú irányítási rendszerek bevezetését. A szabványos minőségbiztosítási rendszerek szintjéről való továbblépést nehezíti a TQM fogalmának gyakran helytelen értelmezése. E közlemény rámutat, hogy a TQM nem a minőségbiztosítási rendszer “továbbfejlesztett változata”, hanem olyan módszer, amely a vállalatirányítás átfogó koncepcionális megváltoztatását igényli.

A tanulmány második része a legelterjedtebb TQM-eszközök közül az FMEA-t, a teljes körű termelési karbantartást, a HACCP-t, a Balanced Scorecard-ot, valamint a vállalati folyamatok ujjáalakítását tekinti át, befejezésül pedig utal a teammunka fontosságára.

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára