A Minőség és Megbízhatóság 1999. 2.
számában a következő cikkeket olvashatja:

Dr. Madhav Mehra:
A világszínvonal elérése

A tanulmány rámutat arra, hogy a világszínvonal mértékéül tekintett minőségdíjak elnyerése önmagában még nem garantálhatja az üzleti sikert. A világ nagy, szakaszos változáson megy keresztül, ezért a tegnapi elméletek mára érvényüket veszítették. A világszínvonal eléréséért versengő vállalatoknak első lépésként a kiváló minőségre, a költségcsökkentésre és a határidőre végzett szállításra kell összpontosítaniuk. Majd állandó továbbfejlesztéssel a piaci részesedés növelése, a nagyobb jövedelmezőség, a vevő “elbűvölése” és a hosszú távú fennmaradás irányában kell haladniuk. A szerző utal még a kultúraváltás szükségességére, a jövőkép fontosságára, és foglalkozik a középvezetők szerepével.

Dr. Varga Lajos:
A TQM filozófiája és eszközei. I. rész

A tanulmány a legelterjedtebb TQM-eszközök áttekintő összefoglalásával azoknak a vezetőknek kíván segítséget nyújtani, akik professzionális módon meg akarnak felelni a globalizálódó világ egyre keményebb kihívásainak, de nincs módjuk folyamatosan figyelemmel kísérni a vezetéstudomány fejlődését. A felvázolt módszerek, eszközök tömör összefoglalása nem helyettesítheti a gyakorlati ismereteket, csupán a tájékozódáshoz és a módszerek közötti választáshoz ad némi támpontot.
Az első rész a TQM három alappillérének megadása után az EFQM-modellt, a QFD-t és a benchmarkingot jellemzi, majd utal a minőségköltségek mérésére.

Michael A. Canon:
Az
élelmiszer-biztonság és -minőség nemzetközi perspektívái

A tanulmány ismerteti a Codex Alimentarius Főbizottság megalakulását, szervezeti felépítését, munkája célját, kormányközi bizottságainak két főcsoportját, majd jellemzi a Codex-szabványokat. Bemutatja a Főbizottság és a Kereskedelmi Világszervezet kapcsolatát, valamint az SPS és a TBT Egyezményt. Foglalkozik az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázat alapú szemlélettel, utalva a HACCP e területen való alkalmazására. Az élelmiszer-higiénia, továbbá az élelmiszer-ellenőrzés és -tanúsítás jelenlegi nemzetközi gyakorlatának tárgyalása után néhány következtetést von le.

Dr. Rácz Endre:
Az új élelmiszer-szabályozás eredményei és további feladatai

A magyar élelmiszerjognak a 90-es évek elején megkezdett és a végéig befejeződő megújítását két alapvető ok, a fogyasztók védelmének és az élelmiszeripar versenyképességének növelése tette szükségessé. Az EU-harmonizáció állandóan emlegetett és a WTO- (Világkereskedelmi Szervezet) -tagság még kevesek által ismert igényei ezekhez képest csak másodlagosak.
A szerző felvázolja a megújult, háromszintű magyar élelmiszerjogi rendszert, majd külön áttekinti azokat a területeket, amelyekre az élelmiszertörvényben előírt rendeletek csak a közelmúltban, illetve még nem jelentek meg, vagy megjelentek már, azonban az eddigi tapasztalatok alapján szükséges a módosításuk.

Dr. Biacs Péter – Várkonyi Gábor:
Az élelmiszer-biztonság és a kockázatelemzés nemzetközi trendjei

A közlemény megvilágítja az élelmiszer-minőség, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-megfelelőség összefüggését, majd bemutatja a kockázatkezelés általános alapelveit. Utal a Codex Alimentarius Bizottság élelmiszer-szabványosítási programjára, és áttekinti a kockázatkezelés élelmiszer-biztonsági alkalmazásáról 1997-ben Rómában tartott közös FAO/WHO szakértői konzultáció fontosabb ajánlásait.

Pallóné dr. Kisérdi Imola:
Új lehetőség a hagyományos élelmiszerek versenyképességének előmozdítására

Az EUROTERROIRS-programra való utalást követően a közlemény bemutatja az eredetmegjejölés védelmének, majd a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsításának európai és hazai rendszerét. Ismerteti az európai régiók hagyományos és tájjellegű élelmiszereinek összegyűjtéséből kialakuló Európai gyűjteményt, rávilágítva ennek előnyeire is. Foglalkozik az e gyűjtemény magyar változatának létrehozását szolgáló HÍR-programmal, ennek szervezetével, a magyar gyűjteménybe kerülés feltételeivel, a program eddig elért eredményeivel és gyakorlati hasznosítási lehetőségeivel.

Gyaraky Zoltán:
A k
iváló magyar élelmiszerek megfelelőségtanúsítási rendszere

A szerző utal a magyar élelmiszerek piaci helyzetére, és rámutat a kiváló minőséget jelző védjegyek szerepére, részletezve e védjegyek előnyeit. Áttekinti a kiváló magyar élelmiszerek védjegyrendszerének szerveit, célját, működési alapelveit, továbbá ismerteti a tanúsítási eljárást.

Az Európai Minőségcharta

Az EOQ MNB szakbizottságainak rendezvénynaptára 1999 májusára és júniusára

 

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára