Molnárné Stadler Katalin - Dr. Molnár Pál:
A minőség meghatározó tényezői a sertéshústermelésben. I. rész

A cikk célja, hogy felmérje a húsminőséget alakító tényezők hatását a nyershús-előállítás teljes folyamatában, azaz a termelőtől a vágáson és az elsődleges feldolgozáson át egészen a tőkehús kereskedelembe kerüléséig. Mivel a vágóállat-termelés színvonala az alapanyag tulajdonságait és minőségét egyértelműen meghatározza, ezért a szerzők nagy(obb) hangsúlyt fektettek a vágóérték és a húsminőség vizsgálatára a sertéstartásban. A rendkívül mélyreható vizsgálati eredmények sok esetben vállalati titkokat, know-how-kat érintenek, így a cikkben csak az adatok általánosítására nyílt lehetőség.

Ha egy vállalat a lehető legnagyobb hasznot szeretné elérni az önértékeléssel, akkor azt a menedzsmentfolyamat lényeges elemévé kell tennie. Akik nem így cselekszenek, az önértékelés azoknak a számára is ad ugyan tájékoztatást, de végső soron mégis csak felszínes tevékenység marad. A szerző, aki a Xerox Quality Services európai főnöke, összefoglalja a hatékony önértékelés alapelveit.

Gordon J. Hunter:
Minőségbiztosítás NATO-szinten

A vállalati életből átvett minőségirányítási alapelvek és gyakorlat hozzásegíti a NATO-t (az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét) ahhoz, hogy a tagállamok, a hivatalok és a parancsnokok biztosíthassák saját szakterületükön a jobb minőség felé vezető utat.

Az ISO 9000-es szerinti minőségügyi rendszerek nagy elterjedése kétségtelenül nagy siker, a bevezetésük mégis csak általában volt hasznos. Ennek egyik oka, hogy az ISO 9000-es sorozat az első kísérlet volt vállalatirányítási rendszer szabványosítására. Eltér az ISO 9001-estől az ISO 14001-es felépítése, és félő, hogy a munkahelyi biztonsági és egész-ségvédelmi rendszerekre javasolt szabvány sem lesz ezekkel összehangolva. Mivel egy vállalatnak egységes irányítási rendszerre van szüksége, az ISO közgyűlése felkérte az ISO 9000-es, valamint az ISO 14000-es szabványokért felelős bizottságokat az egyeztetésre. A szerző bemutatja e felkérés eredményét és eredménytelenségét, továbbá az összehangolatlanság két fő okát.

Dr. Varga Lajos:
A minőségügy fejlődése. II. rész

A második rész áttekinti a japán minőségügy fejlődését, bemutatja a japán minőségügy kiemelkedő személyiségeit és egy-egy elterjedten használatos módszerüket. Utal Japán és az ISO 9000-es sorozat kapcsolatára, végül megvilágítja Nagy-Britannia szerepét a szabványos minőségügyi rendszerek kialakításában.

A cikk az ISO 9000-es szerinti minőségbiztosítási rendszer melletti és ellene szóló érvek rövid áttekintése után felsorolja a rendszer alkalmazásából származó előnyöket. Majd tételesen indokolja, miért van szükség a rendszerszabvány követelményeinek teljesülésére.

Gyetvai Gábor:
A nemmegfelelőség értelmezése és kezelése, valamint az ISO 9000-es szabványsorozat

A szerző a minőségbiztosítás szükségességének megvilágítása után rámutat az ISO 9000-es szabványcsalád és a vállalati folyamatok kapcsolatára, majd vázolja az ISO 9000-esek célját. Felsorolja a nemmegfelelőségek megelőzésével, észlelésével és helyesbítésével kapcsolatos teendőket, jellemzi a szabályozást, bemutatja a minőségügyi rendszer szabályozási hurokjait, végezetül röviden összefoglalja a helyesbítő és a megelőző tevékenységet.

A közlemény második része foglalkozik a mérőeszköz téves elutasításával: az elsőfajú döntési hibával, és tévesen való megfelelőnek minősítésével: a másodfajú döntési hibával; ezek előfordulását példával is szemléltetve. Bemutatja az etalon mérési bizonytalanságának figyelembevételét, majd ismerteti a négyzetes bizonytalanságbecslésen alapuló minősítést, ugyancsak példával alátámasztva.

Összeállították: a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft. Szakemberei.

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára