A
Minőség és Megbízhatóság 1998. 4.Prof. Dr. John D. Hromi:
E közlemény a beszállító-gyártó(feldolgozó)-fogyasztó kapcsolatokkal és a résztvevőknek az ilyen típusú partnerkapcsolatok hatékonyságának növelésében betöltött szerepével foglalkozik, továbbá választ ad a teljes körű menedzsmentkoncepciók végrehajtásával kapcsolatban felmerülő problémákra. Léteznek eszközök a beszállítók értékeléséhez, operatív irányelvek a gyártó (feldolgozó) számára, módszerek a fogyasztó pontos megismeréséhez. Ezekhez a szállítási lánc megértésén keresztül jutunk el. E közlemény túlmutat a szállítási lánc menedzsmentjének hagyományos szempontjain, mivel a folyamat jobb megértéséhez az egyes elemeket külön-külön közelíti meg. Előtérbe helyezi egy értékelő eszköz: a "kerék" (egy speciális kördiagram) viszonylag új alkalmazását; ennek segítségével a beszállító, a gyártó és a fogyasztó egyaránt felmérheti a kapcsolatai terén a legfontosabb célkitűzések megvalósításában elért haladást.
Dr. Varga Lajos:
A tanulmány első része a minőség több meghatározását követően a minőségügy néhány kultúrtörténeti adatát sorolja fel, majd röviden szemlélteti a minőségügy fejlődését az ipari forradalomtól az ISO 9000-es sorozat megjelenéséig. Ennek keretében részletesen bemutatja az USA-beli fejlődést.
Győri Pál:
Az auditálás és az önértékelés összehasonlítása
Napjainkban a minőségügyi rendszerek vizsgálatára alapvetően két módszer áll rendelkezésünkre: az ISO 9000-es szabvány szerint kiépített rendszerekére az auditálás, a TQM elvek alapján működtetett szervezetekére pedig az önértékelés. A szerző e két módszer jellegzetességeit, egymáshoz való viszonyát, hasonlóságait és különbözőségeit mutatja be, beleágyazva egy szélesebb összefüggésrendszerbe. Az összehasonlítás célja elsősorban a két módszer alkalmazása közötti szemléleti eltérések bemutatása. A téma aktualitását az adja, hogy a már szélesebb körben ismert auditálási és a most elterjedőben lévő önértékelési módszertan alkalmazási határai sok esetben összemosódnak, nem világosak, így helytelen alkalmazásuk esetén nem kívánt "mellékhatások" léphetnek fel.
Dr. Bölöni
Péter - Erődi Erzsébet:Azalkalmazás körülményei között várható mérési pontosság meghatározásához szükséges a mérőeszközök minősítése, a kalibrálás során meghatározott és az eszközre specifikált metrológiai jellemzők egybevetése. Ennek során nem hagyható figyelmen kívül a kalibráláshoz használt etalon mérési bizonytalansága. A mérési bizonytalanság új definíciója és specifikálási módjai a hagyományos minősítési alternatívák felülvizsgálatát és új, a négyzetes bizonytalanságbecslésen, valamint a tapasztalati varianciák különbségén alapuló minősítési koncepció, illetve eljárás bevezetését igényli. A közlemény első része definiálja a mérési bizonytalanságot, a kalibrálást és a mérőeszközök minősítését.
Dr. Veres Zoltán:
A panaszhelyzetek kezelése a szolgáltatóiparban
Néhány alapvető fogalom megvilágítása után a szerző részletesen kifejti a panaszhelyzet kezelésének öt szabályát: a megelőzés, az észlelés, a felkészültség, a kompetencia és a kompenzáció elvét. Ismerteti a panaszhelyzet-kezelés standardjának alapsémáját, a nehéz ügyfelek kezelésének elveit, továbbá rámutat a szóbeli és az írásos panaszbejelentések kezelésének különbségeire. Befejezésül felvázolja, milyen legyen a reklamációbarát szervezet.
Nemzeti minőségdíjak, 1
997A minőségdíjjal rendelkező európai nemzetek nemhivatalos közössége egyre gyarapodik. 1997-ben három állam - Izland, Németország és Oroszország - jelentette be nemzeti minőségdíjának első nyerteseit, további két állam - Horvátország és Svájc - pedig kinyilvánította szándékát a minőségdíjprogram 1998-as megvalósítására. Mindezek a változások arra késztették a az Európai Minőségügyi Szervezet hivatalos folyóirata, aEuropean Quality szerkesztőségét, hogy a nemzeti minőségdíjak 1997-es nyerteseinek európai listájával együtt közzétegyék az Európán kívüli nagyobb országokét is. E közlemény a European Quality listájának magyar fordítása.
Az 1997-es IIASA-Shiba-díjazottak
közül három mutatja be tevékenységét e számban, fölvázolva minőségügyi rendszerét, szemléltetve minőségügyigondolkodásmódját, illetve minőségpolitkáját is:
Minőségbiztosítás a Zala Megyei Kórházban
EuroSzol Kft.: minőség az autóiparban
A Magyar Szabványügyi Testület Oktatási Központja
Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára