E cikk gondolatainak tanulsága, hogy a jó irányú változás és a fenntartható fejlődés gátjai mi magunk vagyunk. Nemcsak a célokat, hanem a korlátokat is magunknak kell felállítanunk saját magunk számára. Ez utóbbi azonban nehéz: először ugyanis magunkat kell megváltoztatnunk. Hozzáállásunkban az elkötelezettség, munkánkban a hitelesség, döntéseink meghozatalakor és a változások végrehajtásában pedig a tudatosság kell, hogy vezérelje lépteinket.

A közlemény áttekintést ad az ISO 9001:2000-es követelményeinek teljesítése során alkalmazható statisztikai módszerekről, majd az ISO TR/10017-es műszaki jelentésként megjelent útmutató alapján röviden összefoglalja az egyes követelmények esetében igényelt statisztikai eljárásokat. Az ismertetés kiterjed a módszerek alkalmazási területeinek bemutatására is. A szerző javaslatot tesz az információknak a magyar minőségirányítási szakemberek körében való elterjesztése elősegítésére.

Húsz évvel ezelőtt egy értéktőzsdén jegyzett vállalat becsült értékének még 5%-át sem tették ki az eszmei vagyonrészek. Manapság ez a szám már a 60%-ot is meghaladja. Henrik Sørensen, a MarkedsConsult és Christer Akerhielm, a CFI Csoport munkatársa egy olyan felmérésrõl ad számot, amely kísérletet tesz a “humán tőke” benchmarkingmutatója értékének meghatározására. Az Európai alkalmazotti mutató (EEI) az alkalmazottakra vonatkozó számszerű mérce, a “tudással való gazdálkodás” fontos versenytényezője: a humán tőke értékének mérésére. Az első jelentés a Skandináv térségre – Dániára, Finnországra, Norvégiára és Svédországra – vonatkozik, és a megelégedettséggel, a motiváltsággal és a hűséggel kapcsolatos magatartást elemzi. Az EEI a következő típusokba sorolja be az alkalmazottakat: lelkes támogatók, lendületesek, megbízható polgárok, közömbösek és elveszett lelkek. Ennek alapján bármely szervezet meghatározhatja, hogy a regionális és az iparági EEI-hez viszonyítva, milyen helyet foglal el és mekkora a saját humán tőkéje.

Székely Zsolt:
Minőségirányítás mint a válságmegelőzés eszköze

Az esetek többségében a válságok megelőzhetők vagy kezelhetők, ha időben észleljük jeleiket. Minél később avatkozunk be, annál drasztikusabb megoldások válhatnak szükségessé, és akár az egész folyamat sikeressége kérdőjelessé válhat. A szerző a minőségirányítás válságmegelőzési szerepét tárgyalja, áttekinti azokat a területeket, amelyeken a minőségirányítás elemeinek tudatos alkalmazása előmozdíthatja a válságok megelőzését, és segít a válsághelyzetekre való időbeli felkészülésben.

Grónay Andrea Mária:
A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program pályázati lehetőségei

A szerző – a környezetközpontú irányítás elemeit előtérbe állítva – a TISZA VOLÁN Közlekedési és Szolgáltató Rt.-nél alkalmazott szabványos irányítási rendszerek bevezetési és működési tapasztalatait mutatja be.

A szerző a veszélyesáruk szállítására vonatkozó szabályozások időrendi felsorolása után utal az idevágó ADR-megállapodásra és Loferi tízparancsolatra. Hangsúlyozza ez utóbbiak és a különféle irányítási rendszerek szoros kapcsolatát.

Szegedi Erzsébet:
A kis- és középvállalkozások működésfejlesztésére szervezett EOQ MNB-tanfolyamok tapasztalatai

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára