A Minőség és Megbízhatóság 2004. 4.
Dr. Lakner Zoltán – dr. Szabó Erzsébet – Pallóné dr. Kisérdi Imola:
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar alapvető szerepet játszik a bőséges és biztonságos belföldi élelmiszer-ellátás megteremtésében, jelentős mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegének javításához, és fontos része van a vidékfejlesztésben. E három cél egyidejű kielégítése csakis akkor válik lehetővé, ha a globalizáció és az európai uniós csatlakozás támasztotta új kihívásokra a termékek minőségének folyamatos fejlesztésével, fokozott innovációs tevékenységgel és növekvő rugalmassággal válaszolnak az élelmiszerlánc szereplői. A rendszerszemléletű, a termelési és piaci adottságokat messzemenően figyelembe vevő minőségfejlesztés gyakorlatának kialakítása módot nyújthat a bel- és külpiaci versenyképesség javítására, az élelmiszer-gazdaság önfinanszírozó képességének fokozására. A tanulmány célja, hogy a hazai és nemzetközi fejlődési tendenciák feltárásával, a piaci viszonyok változásának elemzésével segítséget nyújtson az élelmiszer-termelésben működő vállalkozások minőségfejlesztési stratégiájának meghatározásához.
Dr. Erdős Zoltán:
Az élelmiszer-biztonsági rendszerek kialakítása időszerű, a rájuk vonatkozó követelményeket tartalmazó szabványok alkalmazása terjed, összhangban az értékesítési láncok elvárásaival. A rendszer-kialakítást nehezíti az eltérő érdekkörök és szabványok kialakulása, a tartalmi átlapolás az ISO 9001-es rendszerrel és a követelmények gazdaságilag sem könnyű teljesítése.Megfelelő rendszertervezéssel, átgondolt kialakítási és bevezetési módszerekkel, új belső szemlélettel mégis sikeresen vághatunk bele az élelmiszer-biztonsági rendszerfejlesztésbe.
Sipos Gáborné:
A közlemény a EUREPGAP létrejöttének, jellegének és céljánakmegvilágítása után bemutatja előírásainak tartalmi felépítését. Áttekinti alkalmazásának előnyeit és kapcsolatát más követelményrendszerekkel, majd utal a rendszer kialakításának és tanúsításának körülményeire.
Ágh Miklósné – dr. Gera Károly – Kovácsné Szabó Margit – Móricz Pál:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a szervezet minőségfejlesztési lépéseinek bemutatása után a szerzők ismertetik azt a döntést, amelynek alapján a PSZÁF-nál BS 7799-2:2002-es szerinti információbiztonsági rendszert vezettek be: integrált rendszerként. Ezt követően részletesen áttekintik a rendszerépítés folyamatát, majd kitérnek a tapasztalatokra és azeredményekre.
Dellei László György:
Információtechnikai kockázatkezelési projektek sarkalatos kérdései
A kockázatkezelés fogalmainak megvilágítása után a szerző felsorolja a kockázatkezelési projekttel elérhető eredményeket, majd a projekt lépéseit. Rámutat, hogy a PDCA-elv itt is alkalmazható, hangsúlyozza a kockázati szintek és prioritások megállapításának fontosságát. Utal a projektet hátráltató tényezőkre, végül néhány hasznos tanácsot ad.
Dr. Andrékó János – Elekes Edit – Fényes László:
A főkapitányság minőségügyi tevékenysége már 1999-ben megkezdődött. Átfogó minőségfejlesztési programjukat 2003 januárjában indították. A szerzők részletesen bemutatják a kialakított minőségügyi szervezetet, minőségfejlesztési tevékenységüket, a végrehajtott szervezeti önértékelés lépéseit, s az utóbbiból levont következtetéseket.
Kántor Péter:
A szerző a kapitányság rövid bemutatása után tevékenységük három év alatti fejlődését szemlélteti. Áttekinti a kezdeti minőségfejlesztési lépéseket, részletezi a kapitányság kapcsolatát a lakossággal, ismertet néhány sikeresen alkalmazott módszert, és összefoglalja az elért eredményeket.
“A közigazgatás minőségéért” – egyéni díj, 2003
(Dr. Tar József)EOQ MNB
Az EOQ MNB 2004. évi küldöttközgyűlése
Közhasznúsági jelentés az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság 2003. évi tevékenységéről
Az EOQ-regisztrációról 2004 júliusában új oklevelet, illetve oklevél-meghosszabbítást kapott magyar szakemberek
Az EOQ MNB 2004. II. félévi rendezvényeinek előzetes terve
Az ISO 9001:2000-es szabvány bevezetésének és alkalmazásának tapasztalatai (Várkonyi Gábor)