Dr. Dudás Ferenc:
Közigazgatás-fejlesztési tendenciák a minőség és a teljesítmény tükrében. I. rész

A szerző röviden bemutatja az Európai Közigazgatási Teret, az EU közigazgatási rendszerei működésének közös alapelveit, valamint a magyar közigazgatásnak az ezekhez való illeszkedést célzó fő tennivalóit. Foglalkozik a minőségirányítás módszereinek a közigazgatásban való helyével, szerepével és alkalmazási lehetőségeivel, továbbá a közigazgatási ügyintézés és eljárások technologizálásával. Az első részt a minőségügyi rendszerek hazai bevezetési és alkalmazási helyzetének bemutatása zárja.

A Pécsi Vízmű Rt. tanúsított, integrált minőség- és környezetirányítási rendszerének alapja a folyamatközpontúság. A szerző felvázolja a rendszer kialakítását, bemutatja a folyamatok tervezését és irányítását, részletezi a folyamatok mérését, és foglalkozik a folyamatok továbbfejlesztésével. Befejezésül rávilágít a vevői igények figyelembevételének és a vevői kapcsolatok menedzselésének fontosságára.

Dr. Szegh Imre – Kutrovácz Lajos:
Minőségirányítási rendszerek tanúsításának tapasztalatai kis és közepes méretű szervezeteknél

A közlemény a Digart International Ltd. 72 magyarországi szervezetnél 2001-ben végzett tanúsítási tevékenységén alapul. Célja: felhívni a figyelmet az “új” ISO 9001-es szabvány által elvártak értelmezési és megoldási nehézségeire. A feltárt eltéréseket a szerzők a szabványpontokhoz rendelik, s közülük a legjelentősebbekhez fűznek rövid észrevételeket.

Az 1990-es években számos kezdeményezés és ösztönzés érte a vállalkozásokat, hogy csökkentsék környezeti hatásaikat. Korábban a vállalkozásokat védekező, a környezetvédelmi előírások teljesítésére törekvő hozzáállás jellemezte, amely a környezeti hatások csökkentését költségként kezelte. A 1990-es években ez a szemlélet átalakult, és a megelőzés került a középpontba. Az új szemlélet szerint a környezeti hatások megelőzése hozzájárulhat a vállalkozás gazdaságos működtetéséhez, a környezet nem teher, hanem kihívás és lehetőség a gazdaságos működéshez. A szerző a Dunastyr példáival ezt támasztja alá.

Dr. Molnár Pál:
Az élelmiszer-biztonság időszerű kérdései az európai szabályozás tükrében. III. rész

A tanulmány befejező része a fogyasztók szempontjából tárgyalja az élelmiszer-biztonság jelentőségét. Rámutat a fogyasztók tájékozatlanságára, és hangsúlyozza, hogy a fogyasztók megfelelő információkon alapuló felkészítése a piac minden szereplőjének érdeke. Ismerteti az EU tervét a kockázatkommunikáció fejlesztése terén, és rámutat, hogy az élelmiszer-biztonság megteremtése az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének feladata.

A szerző felsorolja az új szabványra való átállás szakaszait, majd ismerteti az átállást megkönnyítő intézkedéseket: a mérési bizonytalansági mintaszámítások, követelmény-összehasonlító listák és kérdésjegyzékek kidolgozását. Végül felvázolja cége új akkreditálási okirat megszerzéséhez vezető átállásának menetét.

Új ISO 9000 – új gyakorlat (Összeállította: dr. Tar József)

A Közép- és Kelet-európai Országok II. Nemzetközi Minőségügyi Konferenciája

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára