Dsc. Parányi György:
Új irányzat a vállalatok és folyamatok minőséggel kapcsolatos eredményességének elemzésében. I. rész

A szerző megvilágítja a vállalat általános és a minőséggel kapcsolatos céljai elérésének három – hagyományos (előíró-jellegű), kritikai elemzésen alapuló, valamint az ún. negatív megközelítést alkalmazó – módszerét. A har-madik módszert a közleménynek ez a része a vállalati stratégia területén mutatja be.

Peter Bialowas – Edith Tabaszewska:
A belső vevő és a belső szállító kapcsolatának értékelése

A szerzők leírják azt az általuk kifejlesztett módszert, amely segítheti a szervezetek áttérését a szokásosan al-kalmazott formális szervezeti elvekről olyan rendszerre, amelyben ösztönössé válik a minőségirányítási alapelvek teljes körű alkalmazása.

Juhani Anttila:
A vállalati kiválóság átfogó folyamatszemléletű megközelítése

A professzionális folyamatszemléletű megközelítés minden szervezet számára nagy lehetőséget nyújt a vállalati teljesítmény eredményességének és hatékonyságának növelésére, valamint korszerű professzionális minőség-irányítás és minőségbiztosítás megvalósítására. A tanulmány rávilágít arra,

• hogyan integrálható a folyamatirányítás a vállalati irányításba úgy, hogy annak elválaszthatatlan része legyen;
• hogyan érhető el és terjeszthető el a versenyképes és innovatív folyamatirányítás alapos megértése.

A tanulmányban tárgyalt témakörök kiterjednek a folyamatirányítás vezérgondolataira és elveire, a folyamat-szemléletű megközelítés fejlesztési szakaszaira, a vállalaton belüli üzleti folyamatokra és a kereskedelem fej-lesztésére, a vállalati irányítás keretében a folyamatirányítást megvalósító modellre, a minőség folyamatokon ke-resztüli beépítésére a vállalati rendszerbe, a folyamatirányítás és a folyamatteljesítmény dokumentálására, az emberi tényezők szerepére a folyamatok működésének fejlesztésében, a folyamatok működésének értékelésére és fejlesztésére, valamint a vállalati folyamatszemlélet átfogó javítására. A Sonera Corporationt a tanulmányt pél-dának tekinti.

A Lisszabonban, 2000 májusában megrendezett Közigazgatási Minőségügyi Konferencián az Európai Unió hiva-talosan elfogadta az Általános Értékelési Keretrendszert2 . A CAF – melynek alapszerkezete igazodik az EFQM kilenc kritériumos kiválósági modelljéhez, de sokat átvesz a speyeri modellből is – lesz az EU elsődleges eszköze ahhoz, hogy egész Európában megkezdődjön a közigazgatás modernizálása. Erről a rendkívül sokat ígérő prog-ramról kérdezte az Excellence Network munkatársa António Silva Mendest, az Európai Bizottság Társadalompo-litikai Akciók Irodájának vezetőjét. (Várkonyi Gábor)

A második rész a QFD-módszer alkalmazásának további részleteit mutatja be, ismertetiaz elért eredményeket, valamint az ezek alapján kitűzött rövid és középtávú vállalati feladatokat.

Lazur Lajos:
A mérési bizonytalanság jelentősége a kijelölt vizsgáló, tanúsító és ellenőrző tevékenységben. II. rész

A második rész a villamosipari nemzetközi tanúsítási rendszerek gyakorlatát mutatja be. Ennek keretében utal a termékbiztonság jogi szabályozására, a megfelelőségértékelési eljárások és a szabványok kapcsolatára, a szab-ványossági vizsgálatok sajátosságaira, ezek között a mérési bizonytalanság számítási problémáira (ez utóbbit példával is alátámasztva), továbbá néhány különleges esetre. A közlemény következtetésekkel zárul.

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára