A Westel a minőségért és a társadalomért (Bán Zsuzsa)

A svájci Luzernben 2001. október 11-én adták át az European Foundation for Quality Management (EFQM), az Európai Minőségügyi Alapítvány ez évi Európai Minőségdíjait az üzleti kiválóság elismeréseként. Nagyvállalati kategóriában a Westel Mobil Távközlési Rt. elnyerte a rangos díjat. Sugár Andrást, a Westel Mobil Rt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, milyen utat járt be a hazai mobilpiac vezető cége, amíg eljutott addig, hogy üzleti kiválóságát immár európai diploma is elismeri.

Hercz Endre – Pónya Gábor:
Az Európai Minőségdíj értékelőinek helyszíni látogatásából szerzett tapasztalatok

Egy szervezet részére többféle előnnyel járhat az, hogy részt vesz valamilyen minőségdíj-pályázaton. Ezek egy része a pályázat elkészítésekor az adatgyűjtés során, másik része a helyszíni látogatáskor, illetve az arra való felkészülésben, harmadik része pedig a helyszíni értékelők jelentésének felhasználásakor jelentkezik. Ezeknek az előnyöknek mindegyike külön elemzést érdemel. E cikk a helyszíni látogatáshoz fűződik, a szerzők áttekintik, hogy a Westel milyen módon élt az ezzel kapcsolatos lehetőségekkel.

2001. december 21-én a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából Matolcsy György gazdasági miniszter adta át a 2001. évi Nemzeti Minőségi Díjakat.

Dr. Sencz József:
Előrelépés és kiskapuk az ISO 9001:2000-es megvalósításában

Az új minőségirányítási szabványok kialakításával igyekeztek kiküszöbölni a korábbi szabványok alkalmazása során feltárt gyengeségeket. Már javaslati szinten is több olyan előremutató, a TQM-hez közelítő változást határoztak el, amelynek a végleges szabványokban is többé-kevésbé fellelhetők a nyomai. A szerző latolgatja ISO 9001:2000-es szabvány eredményes alkalmazásának esélyeit, és ismerteti a gyakorlati megvalósításban szerzett tapasztalatait.

A Herendi Porcelánmanufaktúráról szóló cikksorozat harmadik része a szervezet folyamatainak, különös tekintettel a küldetésből eredő kulcsfolyamatoknak és a kialakított mutatószámrendszernek nyomon követését, elemzését tekinti át.

Gyöngy István – Papp Zsolt Csaba:
A folyamatos fejlesztés, a mutatószámok és a minőségcélok összhangja. II. rész

A cikk második része folytatja a mutatószámokra vonatkozó példákat, segítséget nyújt a minőségcélok meghatározásában, továbbá megvilágítja a folyamatos fejlesztés céljait és eszközeit.

Günther Cornelissen:
A szolgáltatások szabványosításának alapelvei és lehetőségei

E közlemény egy szélesebb körű tanulmány részeként az 1990-es évek második felében látott napvilágot, amikor a fogyasztói, vevői érdekképviselet figyelme egyre jobban a szolgáltatások - mint a fogyasztóvédelem tárgya és a szabványosítás szempontjából ígéretes terület - felé fordult. A szolgáltatások piacát elemezve a (Németországot az ISO-ban képviselő) DIN Fogyasztói Tanácsa különféle következtetéseket vont le a legfőbb prioritásokra, a prioritási sorrend felállításának módszereire, illetve a vevői (fogyasztói) igények kielégítése szempontjából fontos célokra nézve. Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a szolgáltatások tekintetében az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és a pénzügyi kockázatok (az információ és az információn alapuló választás) olyan kulcsproblémáknak tekintendők, amelyek a szabványosítási tevékenység legfőbb céljait kell, hogy képezzék. A DIN Fogyasztói Tanácsa ennek megfelelően azoknak a szabványosítási projekteknek kezdeményezésére összpontosítja erőfeszítéseit, amelyek a szolgáltatásokkal kapcsolatos információ minőségének fejlesztésére törekednek.

Haiman Péterné – Kovács Levente:
A HACCP szerepe az élelmiszeripar piaci pozíciójának megerősítésében és kapcsolata az ISO 9000-es rendszerrel

Napjainkban a világpiacon már nem elegendő, ha egy vállalkozás kifogástalan minőségű termékkel, szolgáltatással jelenik meg, és garantálja ezek folyamatos szervizellátását. Ma már minimális elvárás a cégektől, hogy tevékenységük teljes egészével garantálják: bármikor folyamatosan képesek a vevői követelményeknek megfelelő, kifogástalan minőségű és biztonságos termék előállítására.
A szerzők értelmezik a komplex élelmiszerminőség fogalmát, majd áttekintik a HACCP és az új ISO 9001-es kapcsolatát. Utalnak más irányítási rendszerekkel való összefüggésre, végezetül néhány alapvető megállapítást tesznek.

Dr. Ányos Éva – Szabóné Novák Éva:
A minőségirányítás dokumentációs rendszere

A szerzők bemutatják, hogy egy jól kiválasztott dokumentációs rendszer képes kiszolgálni valamennyi érdekelt fél információs igényét, és ugyanakkor támogatni a folyamat- és rendszerszemlélet meghonosítását a szervezetben.

Az EFQM Kiválósági modell és a Balanced Scorecard kapcsolata az elmúlt években felkeltette a vállalatok, intézmények érdeklődését. Az EFQM ezt felismerve, szakértői szemináriumot szervezett Brüsszelben, 2001. szeptember 18–19-én.

A Debreceni Minőségügyi Napok I. Konferenciája. II. rész (dr. Gődény Sándor)

A beszámoló második része azokat az előadásokat foglalja össze, amelyek a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) minőségügyi rendszerének kialakítása során figyelembe veendő szakmai szempontokat és a rendszer fejlesztési lehetőségeit tárgyalták, foglalkoztak a klinikai audittal, és az indikátorokkal, bemutatták az egészségügy minőségügyi szakembereinek képzési programját és a képzés gyakorlati jelentőségét.

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára