Dr. Louis Arimany de Pablos:
A hat szigma a minőség mérőszáma

Ennek a közleménynek az a célja, hogy világos és egyszerű magyarázatot adjon arra, hogyan kapunk olyan számadatokat, mint hat szigma = 3,4 hiba egymillió eseményre (darabra), 5 szigma = 233 hiba egymillió kimenetre, 4 szigma = 6210 hiba egy-millió kimenetre és így tovább. Ehhez nagyon egyszerű statisztikai módszert használunk, nevezetesen a normális eloszlást. A hat szigma mérőszámot ezt követően összehasonlítjuk a szabványos folyamatképességi hányadosokkal, mint például a Cp-vel és a Cpk-val, és kölcsönösen egyértelmű megfelelést hozunk létre köztük. Végezetül módszert javasolunk arra, hogy miként le-het továbbfejleszteni a hat szigma mérőszámot és módszert a Taguchi-féle veszteség- (minőség-)függvény felhasználásával. Kölcsönösen egyértelmű megfelelést kapunk az előbbi és utóbbi mérőszám, valamint az említett folyamatképességi hányadosok között. Ez az eljárás azt ajánlja, hogy vevőink és a társadalom szempontjából általában nagyon előnyös lehet a központi (centrális) négy szigmás eljárás, szemben a célértéktől (m) 1,5 szigmával eltérő (m + 1,5 szigma) hat szigmás eljárással, még akkor is, ha az utóbbi 3,4 hibát, az előbbi pedig 32 hibát (azaz csaknem tízszeres értéket) szolgáltat egymillió eseményre.

Rózsa András – Tóth Péter:
A minőségszemlélet formálása a Herendi Porcelánmanufaktúrában

A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 1998 óta olyan integrált irányítási rendszert működtet, amely az ISO 9001:2000-es, az ISO 14001:1996-os és a BS 8800:1996-os rendszerszabványoknak, valamint a 2000. évtől az EFQM kritériumainak megfelelő elemeket foglalja magában. A Társaság így nem csak termékeinek, folyamatainak állandó fejlesztését, hanem a munkavállaló-tulajdonosok, és a Manufaktúra környezetében élő közösség tagjai munka- és életminőségének javítását tűzte ki célul, és tesz folyamatosan lépéseket e célok elérése érdekében.

Dr. Balogh Albert:
A veszélyhelyzet és az üzemeltethetőség vizsgálatai. II. rész

A közlemény második része áttekinti a rendszerek lehetséges veszélyforrásainak és vészhelyzeteinek, továbbá üzemzavarokat és gyártási eltéréseket okozó működési problémáinak feltárására alkalmazható módszer vizsgálati eljárását, és példával is illusztrálja ezt.

Sugár Karolina:
Az európai és a magyar minőségdíjról

A szerző az Európai Minőségdíj és a magyar Nemzeti Minőségi Díj rövid bemutatása után részletesen ismerteti a magyar vállalatoknak az európai és a hazai minőségdíj-pályázaton 2000-ben elért eredményeit. Ezután áttekinti a díjmodelleknek az ön-értékelés alapjául szolgáló fő kritériumait, és megvilágítja ezek tartalmát. Tanácsokat ad az önértékelés elkészítéséhez, végül utal a pályázatértékelők tevékenységére, a díjmodellek továbbfejlesztésére és a kiválóságra törekvés ösztönzésére.

Nándorfiné dr. Somogyvári Magdolna:
Fogyasztóvédelem és szolgáltatásminőség a távközlésben. I.rész

A piacgazdaság elterjedésével a szolgáltatásminőséget mint alapvető követelményt egyre inkább a verseny egyik sarokpontjának tekintik. Ebből eredően: egyrészt a piacon a fogyasztó fogja eldönteni, hogy milyen áron és milyen minőségű szolgáltatást vásárol, másrészt a szolgáltatót nem kell jogszabályokkal rákényszeríteni előírt minőségű szolgáltatás nyújtására, mert elemi érdeke a piacon maradás, ennek pedig feltétele a jó minőség. Azonban a fogyasztóvédelmi követelmények, amelyek nagy súllyal szerepelnek az Európai Unió szabályozási rendszerében is, mégis szükségessé teszik, hogy napirenden tartsuk a szolgáltatásminőség szabályozásának kérdését. Ezzel kapcsolatban vizsgálja a szerző a fogyasztóvédelem és szolgáltatásminőség összefüggéseit.

Kesselyák Péter:
A II. Szoftver-minőségügyi Világkongresszus. II. rész

A beszámoló második része ismerteti a távközléshez és az informatikához kapcsolódó fontosabb előadásokat. Röviden utal a japán Ipari és Kereskedelmi Minisztérium információtechnológiai programjára és az ún. Silkroad- (Selyemút)projektre.

A Debreceni Minőségügyi Napok I. Konferenciája. I. rész (dr. Gődény Sándor)

Ebben az évben felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek meghatározók a hazai egészségügyi minőségbiztosítás fejlődése szempontjából. A beszámoló első része ezért azokat az előadásokat foglalja össze, amelyek elsősorban az egészségügyi mi-nőségbiztosítás magyarországi helyzetét, az országos hatású tervek területeit, illetve az egészségügyi minőségbiztosítás aktuális szempontjait ismertették.

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára