A Minőség és Megbízhatóság 2001.
3.Dr. Balogh Albert:
A közlemény olyan módszert mutat be, amely a tervezés fázisában alkalmazható, valamely rendszer lehetséges veszélyforrásainak és veszélyhelyzeteinek, továbbá üzemzavarokat és gyártási eltéréseket okozó működési problémáinak feltárására. Az I. rész ismerteti a módszer alapelveit és alkalmazási lehetőségeit.
A Hat szigma misztérium – lehull a lepel a módszertani titokról
A Hat szigma információáramláson alapuló módszertan, amely – a pénzügyileg mérhető eredményeket állítva a középpontba – a veszteségek csökkentésére, a vevői elégedettség növelésére és a folyamatok fejlesztésére törekszik. A Hat szigma módszert a Motorola Corporation fejlesztette ki az 1980-as években, manapság már a kiválóság és a hatékonyság világszínvonalának mértéke. Leginkább a General Electric és az AlliedSignal széles körben publikált sikerei következtében ismerik.
Stanley Marash:
Sok mindent hallottunk már az informatika koráról, az ipar utáni korról, illetve a szolgáltatások középpontba kerüléséről a gazdaságban. A szerző véleménye szerint: ahogyan a gyártási folyamatok automatizálása növekszik, és a vevők kiváló termékminőséget várnak el, egyre inkább a szolgáltatások fogják betölteni a piacmeghatározói szerepet.
John Morgan – Martin Brenig-Jones:
A Hat szigma és az ISO 9000
Miért emlegetik ma oly gyakran a Hat szigmát a vezetői értekezleteken? A vállalati folyamatok, termékek és a szolgáltatások mindig lehetnek hibásak, ami az ügyfelek szempontjából igen káros. A szerzők megvilágítják, hogyan valósítható meg egyidejűleg a Hat szigma és az ISO 9001:2000.
Michael Kaye – Marilyn Dyason:
A szerzők beszámolnak a Hat szigma módszernek folyamatos fejlesztést célzó, rendőrbirósági alkalmazásával szerzett tapasztalataikról.
Forradalmi módszer a minőségfejlesztésben
(Bán Zsuzsa)A 80-as évek végén Amerikából indult, Európában pedig a 90-es évek végén kezdett hódítani az a minőségfejlesztési metódus, amely Six Sigma néven vonult be a szakirodalomba. Magyarországon a közelmúltban – a QUALIPROD Kft. szervezésében – konferenciát rendeztek , amelyen David Hutchins professzor, a minőség tudományának egyik legismertebb európai képviselője ismertette a Hat szigma módszerét.
Tarján Gábor – Turopoli Eszter:
A tanulmány az új, ISO 9001:2000-es szabványra épülő minőségirányítási rendszerek bevezetésének gyakorlati tapasztalatairól és az immár réginek nevezhető minőségbiztosítási rendszerrel való összehasonlítás eredményeiről számol be.
Megyeri József:
A Quality Function Deployment (QFD) olyan módszer, melynek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a vevői igények és elvárások fokozott mértékben tudatosuljanak a szervezet teljes egészében. A szerző ismerteti a módszernek egy magyar középvállalat, a hódmezővásárhelyi Burton-Apta Tűzállóanyag-gyártó Kft. szempontjából fontos üzeneteit. A vállalat példáján bemutatja, hogy milyen intézkedésekkel sikerült elérni a módszer fő célját: új termékek hibátlan előállítását – elsőre.
Dr. Erdős Zoltán – Bernuláné Duba Ildikó – Nyerges Judit:
Gyakorlati TQM. 6. rész: A dolgozókkal való törődés
Kesselyák Péter:
A beszámoló első része a kongresszus általános bemutatása után részletesen ismerteti a plenáris előadásokat.
Konferencia a közoktatási intézmények minőségbiztosításáról (Várkonyi Gábor)
Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság, továbbá a Pogány Frigyes Építőipari Kéttannyelvű Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnázium 2001. március 2-án és 3-án kétnapos közös konferenciát rendezett Aminőségbiztosítás bevezetésének eredményei és gyakorlati tapasztalatai német, osztrák, olasz és magyar szakközépiskolákban címmel.
Minőségügyi szakmai nap az árvízkárosultakért
(Várkonyi Gábor)A Hat szigmás menedzselés tapasztalatai (Várkonyi Gábor)
EOQ MNB
Az EOQ MNB 2001. évi küldöttközgyűlése
Új tagok
Új jogi tagok
Hírek a magyar sajtóból