A tanulmány bemutatja az ISO 9000-es szabványok alkalmazására vonatkozó általános innovatív szempontokat, és különösképpen a vezető finn távközlési vállalatnál, a Sonera Corporationnél húsz év alatt kialakított gyakorlat tapasztalatait és példáit.

Sipos Gáborné:
Az ISO 9000:2000-es sorozat – egy felkészítő gondolatai

A szerző tanácsadói nézőpontból vázolja fel az új szabványokkal kapcsolatos első, megfontolást érdemlő tapasztalatait.

A szerző bevezetésként rámutat az irányítási rendszerek integrálásának általános indokaira. Ezután felvázolja, miért tartotta szükségesnek a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. integrált irányítási rendszer bevezetését. Ismerteti az e rendszer kialakítását segítő előfeltételeket, majd részletezi a rendszer továbbfejlesztésének alapelveit, a fejlesztési elgondolásokat és a célt, a megfelelő integrált irányítási rendszer, az új ISO 9000-es szabványpár és az új EFQM-modell ötvözetét: a Herendi kiválósági és irányítási modellt.

Dr. Kovács Viktor:
A Matáv Rt. minőségügyi rendszerfejlesztési koncepciója

Jelentős kihívás egy több mint tízezer fős, évtizedes hagyományokkal rendelkező szervezetben a TQM-filozófiát, -munkakultúrát meghonosítani és a versenyhelyzet elvárásainak megfelelő, működő minőségügyi rendszert felépíteni. A szerző bemutatja a Matáv Rt. e téren szerzett tapasztalatait, főbb eredményeit.

A közlemény bemutatja a mérésügy hazai szabályozásának jelenleg is működő “régi" modelljét és a modell módosítását sürgető kritikákat. Felsorolja a megcélzott európai modell stílusjegyeit, majd az orvostechnikai eszközök EU-direktíváját honosító hazai és németországi jogszabályok követelményein és elvein keresztül ismerteti a várható hatásmechanizmusokat. Okulás céljából rámutat az európai modellel szerzett tapasztalatokra is.

Dr. Schuchtár Endre:
Megállapodás az EU és Magyarország között a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról

Az EFQM legfőbb célja az európai üzleti és közszolgálati szektorokban fenntartható kiválóság elérése. Az EFQM minden tevékenysége és programja azt mozdítja elő, hogy minél több szervezet jusson felfelé a kiválóság létráján. Néhány, a kiválóságra törekvésre kevéssé érett csoport azonban olyan igényeknek adott hangot, amelyeket a meglevő programok nem tudnak kielégíteni. Az új, három fokozatú Európai elismerési rendszer ezeket a hiányosságokat akarja megszüntetni. Az EFQM és nemzeti társszervezetei olyan testreszabott projekteket indítanak, amelyek elsősorban a jobb versenyképességre és a szolgáltatásközpontúságra törekvő vállalatokat és közszolgálati szervezeteket kívánják ösztönözni és támogatni.

1999-ben tovább bővült azoknak az európai országoknak a köre, amelyek az EFQM Kiválósági modellje alapján létrehozták saját minőségdíjaikat (Lettország, Olaszország, Románia és Szlovénia). A minőségdíj eszméjének terjedése nem csak a piac és a kereskedelem világszintűvé válására utal, hanem félreérthetetlenül jelzi a szervezeti irányítás forradalmát is. Az önértékelési módszerek és a díjak világszerte felismert és alkalmazott, közös összehasonlítási alappá váltak. Ez a minőségügyi gyakorlatot egyre inkább versenytényezővé teszi nemcsak az üzleti életben, hanem a közszolgálati szektorban is. Mindezek alapján teljesen érthető a minőségdíjak jelentőségének és ösztönző szerepének felértékelődése.

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára