Rövid bevezetőjében Dr. Molnár Pál, az EOQ MNB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériummal közösen a jövő évi EU elnökségünk előtt közös fórumon foglalkozhatunk a legfontosabb aktuális agrárpolitikai kérdésekkel. A szervezésért külön köszönetet mondott Acsainé Dr. Kobolka Líviának az EOQ MNB Mezőgazdasági Szakbizottsága társelnökének.

Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár (VM): Megnyitó

Az állattenyésztés területén sem a szakma, sem a VM, sem pedig a kutató intézetek nem sok jót látnak: összességében erősödtek a negatív tendenciák. A mezőgazdasági termelés szerkezetében bekövetkezett változások során csökkent az állattenyésztés aránya, amellett a rendszerváltás után a teljesítménycsökkenés is elkerülhetetlen volt. Mindez a Közös Agrárpolitika (KAP) nem mindig kedvező hatásaira, a feketegazdaságra és a nem megfelelő földhasználatra vezethető vissza. Az állattenyésztés fejlesztéséhez a makrogazdasági és a speciális ágazati okok együttes feltérképezésére van szükség.

A nem produktív beruházások támogatása nem kedvez a hozzáadott érték növekedésének, ezáltal stagnál a versenyképesség és csökken a jövedelmezőség. A mutatók romlása egyértelműen utal a szakmai visszalépésre. A versenyképesség szempontjából az is hátrányos, hogy rossz kultúrával rendelkezik a feldolgozás, elkülönült a termeléstől és nem is korszerű. Mindezt tetézi a banki és a hitelcsatornák beszűkülése a pénzügyi válság következtében. A támogatás és a piac nem működik jól, a támogatás nem hatékony.

A kormányzat mindenek előtt a piaci kérdéseket kívánja rendezni a lokális (helyi) piacok erősítésével és az országos piacok rendbe tételével. Olyan tudatos, innovatív termékfejlesztésre van szükség, ami híven követi a fogyasztói szokások változásait és más trendeket. Rendkívül fontos a fogyasztói bizalom erősítése és a hazai termékek védelme, amit a biztonságosság és a jó minőség hatékony kommunikálása segíthet legjobban elő.

Hogy mit hoz a jövő, az nagymértékben függ az egész agrárgazdaság kilátásaitól, amit alapvetően befolyásolnak a KAP keretein belül a szenzibilis kérdésekről folytatott érdemi viták. Az állattenyésztés vonatkozásában nem tudjuk, hogy mi lesz a közvetlen kifizetésekkel? Van-e mozgástér a termeléshez kötött támogatások rendszerében? Egy dolog azonban biztosnak látszik: partnereinkkel szövetséget kell kötnünk. A magyar EU elnökség alatt hangsúlyosan merül fel majd a tejprobléma közép- és hosszú távú megoldása, a jövőkép, a termelők és a felvásárlók közötti szerződéses kapcsolatok, valamint a termelői integráció a tej termékpályán, ami eszközrendszert adhat a kezünkbe a piac jobb szervezéséhez.

Rendkívül fontos, hogy az állattenyésztési ágazat általában kiszámíthatóságot tapasztaljon a jogi szabályozás és a támogatások tekintetében, ami hosszú távon kulcskérdést jelent. Sikeres, jövőorientált ágazatra van szükség! Ehhez kapcsolódóan kell foglalkozni a jövő agrárpolitikáját meghatározó kérdésekkel.

Dr. Vajda László főosztályvezető (VM EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztály): Magyarország 2011. évi európai uniós elnökségi feladatai

2011 első félévében Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét. Dr. Vajda László eddig a Mezőgazdasági Különbizottságban Magyarország képviselője és szóvivője volt, ezentúl a Különbizottság elnöke lesz. 2010. december 1-től már Brüsszelben dolgozik, 2011 júliusában jön végleg haza.

Az Európai Unió három legfontosabb szerve az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács: ez utóbbinak az elnöke lesz Magyarország, ami kiemelkedő esemény hazánk életében.

Időszerűvé válik a KAP jövőjével való foglalkozás. Magyarországnak beleszólása lesz abba, hogy mely témák kerüljenek napirendre, illetve, hogy egy adott témára mennyi időt szánjanak (egy vagy több ülés). A javaslatok a Bizottságtól jönnek és áprilisban már ülésezni fog az Agrárminiszterek Tanácsa, amelyre mi fogjuk előkészíteni az agrárpolitika jövőjéről szóló 20 pontot. A magyar elnökségnek korlátozottan lehetősége lesz a dolgok befolyásolására (témák napirendre tűzése és szorgalmazása, amellett az elnöki posztot betöltő tagállam bizonyos tekintéllyel is rendelkezik). Nem lesz könnyű feladat a 27 tagállam külön véleményéből egyetlen egységes EU vélemény megfogalmazása. Ez konfliktusokkal jár a nemzeti és a közösségi érdekek között. A KAP jövőbeli irányairól már van egy munkaanyag, ami 27-féle véleményt tartalmaz; áprilisban nekünk már egy közös 20 pontos tanácsi álláspontot és következtetéseket kell elfogadnunk. Ez elnökségi feladat lesz, a magyar nemzeti érdek itt egy kicsit háttérbe szorul. A nemzeti érdek érvényesítésére tehát más eszközöket kell keresnünk!

A témák mennyisége az egyes elnökségek alatt nem egységes. Nekünk várhatóan sokkal több témánk lesz, mint az előző elnökségnek. A tagállamok nagy elvárással tekintenek a magyar elnökség elé.

Jó példa erre az állattenyésztés helye és szerepe: magyar érdek gyanánt már megfogalmazásra került a sertéságazat hangsúlyosabb támogatása az új agrárpolitikában, amihez most szövetségest keresünk más országokban is.

Magyarország elnöksége anyagi és személyi forrásigényt von maga után. Az elnökséggel együttjáró költségek nagyobb része a nemzeti költségvetést terheli, de nagy összeget kaptunk a Vidékfejlesztési Minisztérium színháztermének és előcsarnokának felújítására.

Milyen témák, azaz bizottsági közlemények várhatók, mint a magyar elnökség legnagyobb kihívásai?

A tejcsomaggal kapcsolatban a Bizottság 2010 decemberéig beterjeszti jelentését a Tej Munkacsoport ajánlásai alapján. A Bizottság jogszabályi javaslata a tejpiac szabályozására fog vonatkozni, 2015-től ugyanis megszűnnek a tejkvóták. A javaslat sorsáról a Tanács fog dönteni.

Számítani lehet egy minőségi csomagra is a földrajzi elnevezésekről, a termékek jelöléséről és a fogyasztók tájékoztatásáról, valamint az újszerű élelmiszerekről (Novel Food) – mivel itt a Tanács és a Parlament véleménye különbözik, január végén egyeztetésre (conciliation) lesz szükség.

A Bizottság további módosítandó jogszabályokat fog beterjeszteni a Tanács elé, ahol technikai és tartalmi módosításokról lesz szó. Szükség van többek között az állategészségügyi és az állatvédelmi stratégiák felülvizsgálatára (pl. méhbetegségek, TSE vizsgálat): a Bizottság majd májusban nyújt be erről javaslatot. Bár Magyarország közvetlenül nem érintett a tengeri halászatban, most mégis oda kell figyelnünk a halászati miniszterek Brüsszelbe tervezett 2-3 találkozójára.

Az elhangzott előadást összegezve Dr. Molnár Pál rámutatott arra, hogy Magyarországgal szemben valóban nagy elvárások vannak nem csupán az agrárium, hanem a nemzetgazdaság teljes spektrumát illetően. Egyben felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy – Magyarország EU elnökségéhez kapcsolódóan – 2011. június 21-23. között az Európai Minőségügyi Szervezet Budapesten tartja 55. Kongresszusát “A globális minőség irányítása egy új korszakban” vezérgondolat jegyében. Ez a Kongresszus egyúttal Minőségügyi Világkongresszus is lesz, amely 3 évente felváltva az Egyesült Államokban, Európában és Japánban kerül megrendezésre. A Minőségügyi Világkongresszus keretében a világ minőségügyi szervezetei vezetőinek csúcstalálkozója és a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia tisztújító Közgyűlése is helyet kap. Mivel Magyarország ugyanebben az időszakban tölti be első alkalommal az EU elnöki tisztét, elértük, hogy a Minőségügyi Világkongresszus ennek keretében is hivatalosan elismert rendezvény legyen. Dr. Molnár Pál tisztelettel meghívta a jelenlevőket a jövő nyári Kongresszusra felkérve őket, hogy lehetőség szerint előadások megtartásával és poszterek kiállításával járuljanak hozzá a sikerhez.

A november 23-i szakmai rendezvény további részében a következő előadások hangzottak el (a linkre kattintva az előadások ábrái megtekinthetők):