1.

A több mint egy évszázados és szinte mindig Európa élvonalához tartozó magyar élelmiszer-minőségellenőrzés, amely különböző végzettségű szakemberek összehangolt együttműködését feltételezi, a tervezett államigazgatási reform eredményeképpen a jelenleginél hatékonyabban teljesítse a megváltozott körülmények között jelentkező kihívásokat.

2.

A költségvetés a következő években is biztosítsa a hatósági élelmiszer-minőségellenőrzés működési feltételeit, hogy a rendszeres tevékenység következtében a hatékony szankciókkal egyre inkább kiszűrhetők legyenek a forgalomból az előírásoknak nem megfelelő, silány minőségű élelmiszerek.

3.

Rövid távon a hatósági feladatok részletesebb és pontosabb megosztására alapuló, eredményes koordinációval, hosszabb távon integrált szervezet jogszabályon alapuló kialakításával célszerű a hatékony hatósági élelmiszer-minőségellenőrzést működtetni a teljes élelmiszerláncon keresztül. Ezen belül nagyobb gyakorisággal kell figyelni és vizsgálni a kereskedelmi forgalomban lévő termékek minőségét.

4.

Az élelmiszerek minőségének ellenőrzése és vizsgálata a jogszabályok és más érvényes előírások alapján történik, amelyek egyes esetekben nem tartalmazhatnak minden olyan követelményt, amelyek a kötelező gondosság elvének érvényesítéséhez szükségesek. Ezért fokozott mértékben kell hasznosítani a tudomány eredményeit, valamint végrehajtani az ehhez kapcsolódó célirányos szintfelméréseket, amelyek alapul szolgálhatnak a nemzeti és a közösségi szabályozás továbbfejlesztéséhez is. Az élelmiszerlánc tudományosan megalapozott kockázat-elemzése és az ún. rizikóprofilok alapján célszerű meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát, valamint a termékek kötelező és ajánlott vizsgálati jellemzőit.

5.

Az élelmiszerek minőségének hatósági vizsgálatára kijelölt akkreditált laboratóriumok hétköznapi gyakorlatukban is alkalmazzák a GLP (Jó Laboratóriumi Gyakorlat) alapelveit, vegyenek részt minél gyakrabban nemzeti és nemzetközi körvizsgálatokban, valamint legyenek képesek bizonyítani – akár bíróság előtt is – vizsgálati adataik helyességét. Erre különösen akkor van szükség, ha nem a nemzetközi vagy nemzeti szabványokban, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv III. kötetében közzétett vizsgálati módszert alkalmazták, mivel azokban nincs ilyen módszer rögzítve, vagy más módszer alkalmazása megalapozottan indokolható.

6.

Az agrárgazdaság előkészített etikai kódexét minden fél – lehetőség szerint – mielőbb fogadja el, mivel a jó minőségű termékek védelme a tisztességes előállító és forgalmazó védelmét szolgálja. A vállalati önellenőrzést széles spektrumban minden szinten erősíteni kell. Amennyiben az élelmiszert előállító vagy forgalmazó cég vagy szervezet az Élelmiszertörvényben és más előírásokban rögzített vizsgálatok elvégzésére saját laboratóriumot nem működtet, akkor bízzon meg arra alkalmas és felkészült külső laboratóriumot.

7.

A médiumok segítsék a fogyasztók tájékoztatását a megfelelő élelmiszerek kiválasztásában, hogy a lakosság az egészséges és helyes táplálkozás irányába mozduljon el, valamint növekedjen a minőség vásárlást meghatározó szerepe az árral szemben Magyaroszágon is. Ezt a folyamatot erősítsék a kiváló, illetve különleges minőséget tanúsító védjegyek. Legyen ugyanakkor korrekt jogi szabályozás és gyors gyakorlati megoldás az élelmiszer-biztonságot valóban veszélyeztető vagy súlyos és ismétlődő minőségi hibát elkövető élelmiszer-előállítók és -forgalmazók adatainak nyilvánosságra hozatalára, illetve tevékenységük időleges vagy végleges felfüggesztésére.