Az EOQ MNB 30 éve (Dr. Molnár Pál, az EOQ MNB elnöke)* 

Az EOQ MNB – a vonatkozó jogszabályok alapján – 1991-ben társadalmi szervezetté alakult át, s ezt a Fővárosi Bíróság 1992 elején nyilvántartásba vette. Akkori tagjainak száma nem érte el a 100 főt, vagyona, pénze nem volt, de több szakbizottsága aktívan működött. Teljesen új Alapszabályának megfelelően az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság megalakította 50 fős Választmányát a Taggyűlés által megválasztott legalább 10 főből, valamint a Szakbizottságok elnökeiből és titkáraiból. A Választmány tagjai közül megválasztotta az EOQ MNB

Az EOQ MNB a következő – mind a mai napig érvényes – fő célokat tűzte ki:

• A magyar minőségügyi szakemberek többi társadalmi szervezetével és a minőségügyi intézmények szakértőivel együttműködve, a magyar nemzeti minőségügy képviselete a nemzetközi minőségügyi szervezetekben.
• A nemzetközi minőségügyi szervezetektől kapott ismeretek és információk széles körű terjesztése a hazai szakmai életben.
• A magyar minőségügyi szakemberek hazai tanúsítási rendszerének kialakítása, bevezetése és működtetése.

• országos és nemzetközi minőségügyi konferenciákon, valamint más szakmai rendezvényeken és továbbképző tanfolyamokon;
• a rendszeresen ülésező szakbizottságok összejövetelein;
• kiadványok, minőségügyi szakanyagok és dokumentumok formájában;
• a Minőség és Megbízhatóság, valamint – csak az Élelmiszeripari Szakbizottság tagjai számára – az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóiratokon keresztül, melyeket valamennyi tag térítésmentesen kap kézhez;
• az EOQ MNB Évkönyv kiadásával, melyet az EOQ MNB minden tagja szintén térítésmentesen megkap.

A 90-es években az EOQ MNB több nagyszabású nemzetközi rendezvényt szervezett. Ezek közül kiemelkedő az V. és VI. Élelmiszeripari Szeminárium (Berlin, 1990 és Budapest, 1993), a Gyógyszeripari Szeminárium (Budapest, 1992) és a Statisztikai Szeminárium (Budapest, 1995). Ezeken a rendezvényeken 100-200 szakember részvételével, többek között olyan szakmai kérdéskörök kerültek napirendre, mint az élelmiszer-biztonság és a HACCP az élelmiszeriparban, a GMP és GLP a gyógyszeriparban, valamint a folyamatszabályozás SPC-módszere, amelyek ma is időszerűek.

A szakmai munka is magas színvonalon folytatódott, s ez elősegítette a jogi és egyéni taglétszám folyamatos növekedését, valamint a szervezet anyagi helyzetének fokozatos stabilizálását. Az 1996-ban megtartott választás eredményeként az EOQ MNB

vette át. Ebben az időszakban az EOQ MNB 25 éves jubileuma alkalmából megtartott rendezvénysorozat jelentette az egyik kiemelkedő eseményt, amelyen összesen csaknem 1000 fő vett részt. A Nemzetközi Minőségügyi Akadémia, melynek 28 tagja működött közre előadóként, felvette az ez alkalomból szervezett Nemzetközi Minőségügyi Konferenciát a jelentős nemzetközi minőségügyi események jegyzékébe.

Az Európai Minőségügyi Szervezet a 44. Kongresszusát Budapesten, 2000. június 12. és 16. között rendezte meg**. Az esemény nem csak Európából, hanem a világ minden tájáról számos érdeklődőt vonzott. A 2000. évi Kongresszus megrendezési jogának elnyerése Magyarország minőségügyi téren tett erőfeszítéseinek nemzetközi elismerése és egyszersmind az egész kelet-közép-európai régió felértékelése. Ugyanis az azelőtti időszakban a Kongresszusokat rendre nyugat-európai városokban rendezték meg (1992: Brüsszel, 1993: Helsinki, 1994: Lisszabon, 1995: Lausanne, 1996: Berlin, 1997: Trondheim, 1998: Párizs, 1999: Madrid).

A 82 szimpóziumot, szekciót és bizottsági ülést magában foglaló 44. Európai Minőségügyi Kongresszus iránt már a kezdetektől fogva igen nagy érdeklődés mutatkozott. Kiváló, ismert minőségügyi szakemberek összesen több mint 350 előadás-javaslatot küldtek be, s ez példátlanul nagy szám az EOQ-kongresszusok történetében. Végül is 173 magas szintű előadás hangzott el az előkongresszusi szimpóziumokon, a nyitó és a záró plenáris üléseken, valamint a 32 párhuzamos szekcióban2 . A nyitó ünnepi ülésen részt vett és nagy elismerést kiváltó beszédet tartott Magyarország miniszterelnöke. Több mint 30 magyar előadás mutatta be a hazai minőségügy eredményeit, de a szimpózium- és a szekcióelnökök között is számos magyar szakember működött közre.

Ami a résztvevők számát illeti: 53 országból 1108 fő regisztrált és tisztelte meg jelenlétével a Kongresszus rendezvényeit. A budapesti Kongresszuson helyreállt a – korábbi években csökkenő – nemzetközi jelleg: a külföldi résztvevők aránya csaknem elérte a 70 %-ot. Sokan jöttek Finnországból, Németországból és Törökországból, de a környező államokból is, így különösen Ukrajnából. A Kongresszuson valamennyi földrész képviseltette magát.

• Minőségirányítási és vezetési rendszerek, nemzeti minőségfejlesztési programok.
• Minőségtechnikák és más tudományos minőségfejlesztő módszerek.
• Minőségfejlesztési modellek, beszállítói kapcsolatok, tanúsítás és akkreditálás.
• Emberi erőforrások menedzselése.
• A minőség helyzete az egyes szakágazatokban.

Az utolsó témacsoportban külön szekciók tárgyalták a minőség fejlődési irányait a gépjárműgyártásban, az építőiparban, valamint a szolgáltatások és az informatika területén. Előkongresszusi szimpóziumok foglalkoztak a minőségügyi oktatással, a megbízhatósággal és a statisztikai módszerekkel, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek minőségével és biztonságával, a minőség aktuális kérdéseivel az egészségügyben, valamint az ún. tanuló szervezetekkel.

A Kongresszushoz kapcsolódó nagyszabású kiállításon összesen 79 hazai és külföldi kiállító cég biztosította részvételét csaknem 800 m2 nettó alapterületen. Mind a kiállítók száma, mind a beépített alapterület nagysága jelentősen meghaladta az előző kongresszusi kiállítások megfelelő mutatószámait.

A Kongresszus szakmai programját számos kulturális esemény egészítette ki. A nyitó ünnepi ülésen a Solti György Kamarazenekar adott rövid hangversenyt, a záró ünnepi ülésen pedig a “Csillagszemű” Gyermektáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. A nyitó fogadáson homokshow-ra, a záró banketten pedig középkori táncok bemutatására került sor. Jelentős kulturális esemény volt június 13-án a Mátyás templomban adott orgonahangverseny, illetve Richard Strauss: Salome című operája június 14-én este a Magyar Állami Operaházban, amelyen részt vett Mádl Ferenc megválasztott köztársasági elnök is.

Vissza az előző lapra