A magyar szakemberek, elsősorban a minőségvizsgáló intézetek vezetői, kiváló mérnökei már a 60-as évek elején felfigyeltek az Európai Minőségügyi Szervezetben folyó munkára. Lengyel István, a TEXIMEI igazgatója, Rácz György, a MEEI igazgatóhelyettese, Philip Miklós, a MTESZ főtitkárhelyettese, Pickler Ferenc az OMFB főosztályvezetője, Szász György, az MSZH osztályvezetője, dr. Almássy György, a TÁKI főosztályvezetője és mások rendszeresen részt vettek az EOQC konferenciáin, melyeknek anyagait a MTESZ Központi Szabványosítási és Minőségügyi Bizottsága és a Magyar Szabványügyi Hivatal támogatásával feldolgozták és az érdekelt szervezetek rendelkezésére bocsátották.

1969-től megfigyelőként több szakbizottságban - pl. az oktatási, a megbízhatósági és a terminológiai bizottságban is - részt vettek a magyar műszaki és gazdasági élet szakemberei. Az itt szerzett tapasztalatok, valamint az EOQC-tól kapott tájékoztatás alapján a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Műszaki Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Kohó és Gépipari Minisztérium illetékes vezetői 1971-ben Magyar Nemzeti Bizottság létrehozását határozták el az EOQC-ba történő belépés érdekében. Még ezévben a minisztériumok, kutatóintézetek, egyetemek, vizsgálóintézetek és nagyvállalatok képviselőiből 165 tagú Választmány alakult, amely megválasztotta vezetőségét. Az MNB elnöke dr. Sütő Kálmán, az MSZH általános elnökhelyettese lett.

A Választmány felhatalmazása és a Külügyminisztériummal történt egyeztetés alapján az MNB elnöke 1971 szeptemberében Rotterdamban személyesen nyújtotta át az EOQC főtitkárának J.D.N. de Fremery úrnak az MNB felvételi kérelmét a teljes jogú tagságra. A kérelmet a főtitkár előterjesztését követően egy 3 tagú bizottság: A.V. Glicsev (Szovjetunió), U. Turello (Olaszország) és H. Wild (Svájc) vizsgálta meg, majd javaslatával a Tanács elé terjesztette. Az EOQC Tanácsa 40. ülésén 1972. március 24-én Párizsban a Magyar Nemzeti Bizottságot 1972. január 1-i visszamenőleges hatállyal egyhangú támogatással az EOQC teljes jogú tagjaként felvette és képviselőjét a Tanács ülésére meghívta.

Az MNB teljes jogú tagként megvalósult felvételét az EOQC akkori tagországai és a hazai Választmány is örömmel fogadta. A Közgyűlés jóváhagyta az Elnökség által már korábban elfogadott hazai és nemzetközi programot és az EOQC-hoz kapcsolódóan hazai bizottságok létrehozását határozta el.

1. Gépjárműipari (elnök: Sárdy Tibor, titkár: Katona Jenő)
2. Gyógyszer és Kozmetikaipari (elnök: Szolnoki József, titkár: Zalán Györgyné)
3. Élelmiszeripari (elnök: dr. Szilágyi József, titkár: dr. Hertelendy György)
4. Építésügy (elnök: Grofcsik Gusztáv, titkár: dr. Karajz Lajos)
5. Oktatási (elnök: dr. Farkas Jánosné, titkár: Felvidéki Gyula)
6. Megbízhatósági (elnök: Bráda Ferenc, titkár: dr. Balogh Albert)
7. Mintavételes minőségellenőrzési (elnök: Kondor István, titkár: dr. Bányai Györgyné)

A munka a jóváhagyott tervek alapján elsősorban ezekben a szakbizottságokban folyt, melyek önálló programot dolgoztak ki és végrehajtásáról évenként írásban és szóban is beszámoltak. Képviselőik a lehetőségekhez képest rendszeresen részt vettek az EOQC konferenciákon és szemináriumokon, ezek anyagait igyekeztek hasznosítani.

Szakembereink ismertsége az évek folyamán főleg a konferenciákon és szemináriumokon történő aktív részvétel és előadások tartása következtében jelentősen megnőtt. (Az előadások 5-10%-át, sőt Várnában ennél is többet tartottak magyar szakemberek.) Ennek megfelelően az MNB-vel egyetértésben egyre többen kaptak megbízatást a nemzetközi szervezetben is. Így pl. Aschner Gábor hosszú ideig vezette a Termelők- Fogyasztók Bizottságát, dr. Molnár Pál 10 éven keresztül töltötte be az Élelmiszeripari Bizottság elnöki tisztét, dr. Farkas Jánosné titkára volt az Oktatási Bizottságnak, Szóbel Judit, Marosi József és dr. Balogh Albert is hosszabb-rövidebb ideig titkári feladatokat látott el.

Az EOQC Tanácsa különösen nagyra értékelte a magyar szakembereknek az élelmiszeripari-, gyógyszeripari-, oktatási-, megbízhatósági szakbizottságban és a szemináriumok keretén belül végzett munkáját. Elismerést váltottak ki a magyar szakértők cikkei a szervezet lapjában, a QUALITY-ban. Közülük Kesselyák Péter és dr. Sütő Kálmán dolgozatáért, illetve a lap fejlesztésében végzett tevékenységéért elnyerte a lap Nívó Díját is. A tanulmányok és kiadványok közül főleg dr. Molnár Pál anyagai arattak sikert.

A Tanácsban és Végrehajtó Bizottságban végzett aktív tevékenységünket mutatja, hogy számos kérdésben magyar javaslatot fogadott el a Közgyűlés, így például: a Nívó Díj és Oklevél létrehozására, a Minőségügyi Világnappal és az ENSZ konzultatív státusszal kapcsolatos gyakorlati teendőkre vonatkozóan.

A magyar tagtestület munkájának és eredményeinek elismerését jelentette az is, hogy már a teljes jogú tagként történt felvételünket követő negyedik évben az MNB elnökét, dr. Sütő Kálmánt az EOQC publikációs alelnökévé és így a VB tagjává választották, amit három ciklusban megismételtek. Ezt követően 2 évig a külügyi alelnöki tisztet töltötte be, majd 1984-87 között nagy megtiszteltetésként a szervezet elnökévé választották, és nyugdíjba vonulásáig a VB tagja maradt.

Vissza az előző lapra