2000-ben Magyarország lesz a házigazdája az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ, korábban EOQC) 44. kongresszusának, és Budapesten tartják soron következő üléseiket a szervezet vezető testületei is. Az 1979-ben Budapesten nagy sikerrel megrendezett nemzetközi EOQC Konferenciát követően ezúttal második alkalommal érdemelte ki a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB), hogy a megtisztelő feladatot hazánkra bízták. Elismerése ez annak a sokoldalú, lelkiismeretes tevékenységnek, amelyet az elmúlt negyedszázad során - gyakran nehéz gazdasági környezetben - szakembereink a nemzetközi és a hazai szervezetben végeztek.

Elismerés, de ugyanakkor nagy felelősség számunkra ez az ezredfordulón megrendezésre kerülő kongresszus. Gondos felkészülésre, körültekintő, sokoldalúan egyeztetett szakmai, kulturális és egyéb programok összeállítására van szükség ahhoz, hogy a hazánk iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődésnek megfeleljünk, tovább növeljük jó hírünket a világban, elősegítve ezzel felzárkózásunkat a fejlett országokhoz, csatlakozásunkat az EU-hoz.

A negyedszázados évfordulóját ünneplő EOQ Magyar Nemzeti Bizottság birtokában van a szükséges feltételeknek. A 25 év nemzetközi és hazai tapasztalatainak, eredményeinek értékelése, a korábbi nemzetközi és hazai konferenciák által megfogalmazott következtetések és ajánlások felhasználása biztosítéka lehet a sikeres kongresszusnak és ezáltal elismertségünk hosszú távú megalapozásának.

Ezt szolgálta az MNB Választmányának az az elhatározása is, hogy a szervezet 25. éves jubileumát az "Európai Minőségi Hét Magyarországon, 1997" rendezvénysorozattal ünnepelte.

Az ünnepi alkalomhoz kapcsolódóan a jubileumi Évkönyv e fejezete is azt a célt szolgálja, hogy megköszönve a minőségügy régi és új elkötelezettjeinek tevékenységét, az EOQ és az MNB rövid bemutatásával, 25 év nemzetközi és hazai munkáiból összeállított szerény csokorral új erőt és biztatást adjon a további feladatok megoldásához.

• az Amerikai Egyesült Államok egyre erősebb gazdasági befolyásának ellensúlyozása az európai kontinensen;
• a japán minőségügyi forradalom első eredményeinek és megfigyelhető térhódításának egyre világosabb felismerése;
• a termelés fokozása, a gazdasági integráció fejlesztésével és a növekvő hatékonyságú technika adta lehetőségek kihasználásával;
• a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének kezdődő és tartósnak ígérkező helyzete;
• a fogyasztói igények hatalmas arányú bővülése mind mennyiségben, mind választékban, beleértve az önállóvá vált gyarmati országok igényeit is.

Mindez természetesen még nem indokolta volna, hogy a termelés részletkérdésének számító minőségfejlesztés témakörében külön nemzetközi szervezet alakuljon, ám a gazdaságpolitikával mélyebben foglalkozóknak az objektíven ható gazdasági törvényszerűségekből már arra kellett következtetniük, hogy a termékek minőségének tudatos fejlesztése elodázhatatlan feladattá válik, sőt magának a fejlődésnek lesz döntő eszköze. Látni kellett már akkor is azokat az új körülményeket, amelyek a minőségfejlesztés szükségességének irányába mutattak. Így az új termelési technika által választott megbízhatósági igények, a forradalmian új technikák, technológiák és kutatási területek (az atomenergia, az űrkutatás, a félvezetők forradalmasító hatása az elektronikára és a számítástechnikára), ahol az üzembiztonságot nem lehet a véletlenül alakuló minőségre és az utólagos válogatásra bízni.

A fejlődés oda vezetett, hogy akkora már nem az volt a kérdés, hogy a minőség fejlesztése szükséges-e, hanem az, hogy miképpen valósítható meg minél gyorsabban és minél gazdaságosabban. Ennek elősegítését célozta egy olyan nemzetközi szervezet létrehozása, amely sajátos eszközeivel mind a mai napig jól szolgálja a minőség ügyét. Ezért alakult meg az EOQC, jelenleg már hosszú évek óta EOQ, amelynek ma már 31 európai ország tagja és amely a minőségügy talán legfontosabb nemzetközi fóruma.

Az EOQ fő célja, hogy elősegítse a termékek és szolgáltatások minőségének és megbízhatóságának javítását, a termelési költségek csökkentését, az új, korszerű minőségszabályozási módszerek fejlesztését és elterjesztését, az információ- és tapasztalatcserét. Alapvető feladatként szerepel programjában a tanúsítás és az auditálás követelményeinek nemzetközi koordinálása, valamint a kölcsönös elismerés elősegítése.

Az EOQ céljai megvalósításának fontosabb eszközei a következők:

• kongresszusok, konferenciák, szemináriumok, fórumok és tanfolyamok szervezése,
• a tagországok által szükségesnek ítélt bizottságok, szekciók, munkacsoportok létrehozása és működtetése,
• a közös elemző munkákról és kutatási eredményekről jelentések, tájékoztatók közzététele a szervezet folyóiratában és kiadványaiban,
• a minőségüggyel kapcsolatos dokumentáció, szakirodalom, előadók, instruktorok cseréje, oktatási tapasztalatok közreadása.

Az EOQ tevékenységi köréből kiemelkedik az éves nemzetközi konferenciák, utóbbi időben már kongresszusok megrendezése, melyeken általában 800-1500 szakember vesz részt, szerezhet új információt, adhatja közre tapasztalatait. A minden évben más-más országban sorra kerülő konferenciákon kormányzati képviselők, vállalatok, vizsgálóintézetek minőségügyi igazgatói, nemzetközileg ismert minőségügyi szakértők, tanácsadók, oktatók tartanak előadásokat egy-egy időszerű téma köré csoportosítva.

1963. Koppenhága Önköltségcsökkentés a minőség ellenőrzésével

1968. Madrid A minőség-ellenőrzés hatékony rendszerei

1972. Oszló Minőség - automatizálás - üzemi légkör

1975. Velence A gyártmányok és szolgáltatások minőségellenőrzésének és megbízhatóságának új irányelvei

1988. Moszkva Minőség - Haladás - Gazdaságosság

1994. Lisszabon Minőség: új kultúra az új Európa számára

Vissza az előző lapra