Szy Ildikó – Susánszky Miklós:
Az Európai Unió minőségügy-fejlesztési irányáról az egészségügy területén

Az EU egészségpolitikai pilléreinek és akcióprogramjainak vázolása után az egészségügyi szolgáltatások rendszerszabványainak helyzetét tekintik át a szerzők. Ennek keretében rámutatnak, mennyire fontos, hogy a CEN megkezdte az ISO 9001:2000-es szabvány pontjainak értelmezését az egészségügyi szolgáltatásokat szabályozó új dokumentum számára. A szerzők bemutatják e munka célkitűzéseit, a tervezett szabvány hatóköreit. Utalnak arra, hogy a szabványhoz értelmező melléklet is készül, és kívánatosnak tartják a munkában való magyar részvételt.

A közlemény megírását több tényező motiválta. Egyrészt az, hogy a betegellátást ne csak gazdasági oldalról értékeljük, hanem folyamatát minőségügyi módszerrel kövessük, másrészt be szeretnénk mutatni a pozitív változtatás lehetőségét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a kardiovaszkuláris betegségek vonatkozásában. A közlemény célja annak a bemutatása, hogy egy Vaszkuláris Központ intézeti létrehozásának milyen közeli és távlati következményei lehetnek, valamint ennek a minőségügyi figyelemmel kísérése hogyan valósítható meg, és ez miként igazolhatja vissza a várt eredményeket.

Russell T. Westcott:
A minőségügyi szakemberek szellemi átalakulása

A minőségügyi szakembereknek figyelembe kell venniük az őket érintő, nyilvánvaló változásokat. A következő 10 éven belül szerepük csaknem el fog tűnni vagy beolvad más folyamatokba. E változások a műszaki, az üzleti, az emberi területtel, az emberi kapcsolatokkal és a környezettel összefüggő felkészültség állandó fejlesztését követelik meg.

Dr. Bölöni Péter:
Két mérésfogalom a minőségügyben

A “mérés” és a “mérni” szavak jelentése eltérő a minőségszakértők és a metrológusok számára. A minőségirányítási felfogás olyan mennyiségekre is vonatkozik, mint például a vevői elégedettség vagy a hatékonyság, amelyek szigorúan véve, metrológiai értelemben nem mérhető mennyiségek, de amelyeknek jelentőségük van, vagy amelyeknek jelentőséget tulajdonítanak a minőségirányításban. A metrológia jelenség, tárgy vagy anyag olyan tulajdonságát tekinti mérhető mennyiségnek, amelyik minőségileg megkülönböztethető, és amelynek nagysága kvantitatívan meghatározható. A méréselmélet névleges skálájának a minőségirányítás megfelelő fogalmaira való alkalmazásával a két gondolkodásmód eltérése áthidalható. A másik három – a sorrendi, a különbségtartó és az aránytartó – skálához viszonyítva fejezhetők ki a metrológia mérhető mennyiségei.

Varga Sándorné:
Az MSZT felnőttképzési tevékenységének elismertsége

A szerző áttekinti a Magyar Szabványügyi Testület felnőttképzési területeit és e képzés fajtáit. Bemutatja azokat az alapokat, amelyeken a képzési folyamatok szabályozása nyugszik. Adatokkal támasztja alá a képzésekkel kapcsolatos vevői megelégedettséget, valamint a képzések és a személyzettanúsítások elismertségét. Befejezésül összefoglalja a képzések és a személyzettanúsítások gyakorlati tapasztalatait.

Ribizsár Zoltán:
A Fővárosi Vízművek Rt. laboratóriumának akkreditálása

A cikk a Fővárosi Vízművek Rt. Vízminőségi és Környezetvédelmi Osztály laboratóriuma MSZ EN ISO/IEC 17025:2001-es szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének és működésének kiépítési lépéseit mutatja be. A minőségirányítási rendszer kiépítésének részeként felülvizsgáltuk, átalakítottuk a mintavételi rendszert, új laboratóriumi információs rend-szert vezettünk be, és elvégeztük a laboratóriumi infrastruktúra szükséges fejlesztéseit is.

Kovács László:
Minőségmenedzselés a gyakorlatban

A szerző a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF) eltöltött három éves oktatói tevékenység után meg kívánt győződni arról, hogy a náluk oktatott minőségmenedzselés mennyire hatja át a vállalatok hétköznapi, gyakorlati munkáját. Ezért kérdőíves felmérést kezdeményezett a Közép-Dunántúli Régió reprezentatív vállalkozásainál a minőségmenedzselés, konkrétan a folyamatjavítás módszeres, az elméleti követelményeknek megfelelő alkalmazásáról. E cikk a fel-mérés eredményeit mutatja be.

Heinold László:
Új minőségirányítási rendszerszabvány az élelmiszer-ipari hűtőláncokra: a CCQI

A minőségirányítás eredményességének és megbízhatóságának növelése céljából egyes iparágakban iparág-specifikus irányítási rendszerszabványokat bocsátottak ki. Ezeket sok esetben az adott szektor legjelentősebb képviselői állították össze, és esetleg később váltak nemzetközi szabvánnyá (QS-9000, VDA, ISO/TS 16949 ). Ez a folyamat már elindult az élelmiszeripar egy meghatározó körében is, a hűtőlánc-szolgáltatással foglalkozó cégeknél. A világ legjelentősebb hűtő-logisztikai szervezetei alkottak szövetséget, és adták ki azt a szabványt, amelynek való megfelelés a jövőben meghatározhatja egy-egy hűtőlogisztikai cég imázsát. Ennek a szabványnak a neve: Cool Chain Quality Indicator (CCQI).

Lovász Szabó Tamás:
Veszélyben a hitele… Rendszertanúsítványok múltja, jelene és jövője

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára