A Minőség és Megbízhatóság 2001. 3.
számában a következő cikkeket olvashatja:

Dr. Balogh Albert:
A veszélyhelyzet és az üzemeltethetőség vizsgálatai. I. rész

A közlemény olyan módszert mutat be, amely a tervezés fázisában alkalmazható, valamely rendszer lehetséges veszélyforrásainak és veszélyhelyzeteinek, továbbá üzemzavarokat és gyártási eltéréseket okozó működési problémáinak feltárására. Az I. rész ismerteti a módszer alapelveit és alkalmazási lehetőségeit.

A Hat szigma misztérium – lehull a lepel a módszertani titokról

A Hat szigma információáramláson alapuló módszertan, amely – a pénzügyileg mérhető eredményeket állítva a középpontba – a veszteségek csökkentésére, a vevői elégedettség növelésére és a folyamatok fejlesztésére törekszik. A Hat szigma módszert a Motorola Corporation fejlesztette ki az 1980-as években, manapság már a kiválóság és a hatékonyság világszínvonalának mértéke. Leginkább a General Electric és az AlliedSignal széles körben publikált sikerei következtében ismerik.

Stanley Marash:
Hat szigma – múló szeszély vagy a jövő előjele?

Sok mindent hallottunk már az informatika koráról, az ipar utáni korról, illetve a szolgáltatások középpontba kerüléséről a gazdaságban. A szerző véleménye szerint: ahogyan a gyártási folyamatok automatizálása növekszik, és a vevők kiváló termékminőséget várnak el, egyre inkább a szolgáltatások fogják betölteni a piacmeghatározói szerepet.

John Morgan – Martin Brenig-Jones:
A Hat szigma és az ISO 9000

Miért emlegetik ma oly gyakran a Hat szigmát a vezetői értekezleteken? A vállalati folyamatok, termékek és a szolgáltatások mindig lehetnek hibásak, ami az ügyfelek szempontjából igen káros. A szerzők megvilágítják, hogyan valósítható meg egyidejűleg a Hat szigma és az ISO 9001:2000.

Michael Kaye – Marilyn Dyason:
A Hat szigma alkalmazása a közszolgálati szektorban

A szerzők beszámolnak a Hat szigma módszernek folyamatos fejlesztést célzó, rendőrbirósági alkalmazásával szerzett tapasztalataikról.

Forradalmi módszer a minőségfejlesztésben (Bán Zsuzsa)

A 80-as évek végén Amerikából indult, Európában pedig a 90-es évek végén kezdett hódítani az a minőségfejlesztési metódus, amely Six Sigma néven vonult be a szakirodalomba. Magyarországon a közelmúltban – a QUALIPROD Kft. szervezésében – konferenciát rendeztek , amelyen David Hutchins professzor, a minőség tudományának egyik legismertebb európai képviselője ismertette a Hat szigma módszerét.

Tarján Gábor – Turopoli Eszter:
Az ISO 9001:2000-es bevezetése a tanácsadó szemszögéből

A tanulmány az új, ISO 9001:2000-es szabványra épülő minőségirányítási rendszerek bevezetésének gyakorlati tapasztalatairól és az immár réginek nevezhető minőségbiztosítási rendszerrel való összehasonlítás eredményeiről számol be.

Megyeri József:
A QFD a gyakorlatban

A Quality Function Deployment (QFD) olyan módszer, melynek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a vevői igények és elvárások fokozott mértékben tudatosuljanak a szervezet teljes egészében. A szerző ismerteti a módszernek egy magyar középvállalat, a hódmezővásárhelyi Burton-Apta Tűzállóanyag-gyártó Kft. szempontjából fontos üzeneteit. A vállalat példáján bemutatja, hogy milyen intézkedésekkel sikerült elérni a módszer fő célját: új termékek hibátlan előállítását – elsőre.

Dr. Erdős Zoltán – Bernuláné Duba Ildikó – Nyerges Judit:
Gyakorlati TQM. 6. rész: A dolgozókkal való törődés

Kesselyák Péter:
A II. Szoftver-minőségügyi Világkongresszus. I. rész

A beszámoló első része a kongresszus általános bemutatása után részletesen ismerteti a plenáris előadásokat.

Konferencia a közoktatási intézmények minőségbiztosításáról (Várkonyi Gábor)

Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság, továbbá a Pogány Frigyes Építőipari Kéttannyelvű Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnázium 2001. március 2-án és 3-án kétnapos közös konferenciát rendezett A minőségbiztosítás bevezetésének eredményei és gyakorlati tapasztalatai német, osztrák, olasz és magyar szakközépiskolákban címmel.

Minőségügyi szakmai nap az árvízkárosultakért (Várkonyi Gábor)

A Hat szigmás menedzselés tapasztalatai (Várkonyi Gábor)

EOQ MNB

Az EOQ MNB 2001. évi küldöttközgyűlése

Új tagok

Új jogi tagok

Hírek a magyar sajtóból

Vissza a Minőség és Megbízhatóság honlapjára