Az EOQ 44. Kongresszusa Budapesten

Az Európai Minőségügyi Szervezet 44. Kongresszusát Budapesten, 2000. június 12. és 16. között rendezte meg. Az esemény nem csak Európából, hanem a világ minden tájáról számos érdeklődőt vonzott. A 2000. évi Kongresszus megrendezési jogának elnyerése Magyarország minőségügyi téren tett erőfeszítéseinek nemzetközi elismerése és egyszersmind az egész kelet-közép-európai régió felértékelése. Ugyanis az elmúlt időszakban a Kongresszusokat rendre nyugat-európai városokban rendezték meg (1992: Brüsszel, 1993: Helsinki, 1994: Lisszabon, 1995: Lausanne, 1996: Berlin, 1997: Trondheim, 1998: Párizs, 1999: Madrid).

1. A kongresszus általános ismertetése

A 82 szimpóziumot, szekciót és bizottsági ülést magában foglaló 44. Európai Minőségügyi Kongresszus iránt már a kezdetektől fogva igen nagy érdeklődés mutatkozott. Kiváló, ismert minőségügyi szakemberek összesen több mint 350 előadási javaslatot küldtek be, s ez példátlanul nagy szám az EOQ-kongresszusok történetében. Végül is az összesen 178 elfogadott előadásból 173 magas szintű előadás hangzott el az előkongresszusi szimpóziumokon, a nyitó és a záró plenáris üléseken, valamint a 32 párhuzamos szekcióban (1. táblázat). Több mint 30 magyar előadás mutatta be a hazai minőségügy eredményeit, de a szimpózium- és a szekcióelnökök között is számos magyar szakember működött közre.

Ami a résztvevők számát illeti: 53 országból 1108 fő regisztrált és tisztelte meg jelenlétével a Kongresszus rendezvényeit (2. táblázat). A budapesti Kongresszuson helyreállt a korábbi évek nemzetközi jellege: a külföldi résztvevők aránya csaknem elérte a 70 %-ot. Sokan jöttek Finnországból, Németországból és Törökországból, de a környező államokból is, így különösen Ukrajnából. A Kongresszuson valamennyi földrész képviseltette magát. A magyar résztvevők száma elérte a 350-et, s ez viszonylag kedvezőnek mondható.

A Kongresszus sokrétű témái 5 fő szempont körül csoportosultak:

- Minőségirányítási és menedzsmentrendszerek, nemzeti minőségfejlesztési programok.

- Minőségtechnikák és más minőségfejlesztő módszerek.

- Minőségfejlesztési modellek, beszállítói kapcsolatok, tanúsítás és akkreditálás.

- Emberi erőforrások menedzselése.

- A minőség helyzete az egyes szakágazatokban.

1. táblázat: A Kongresszus előadásainak száma országonként

Ország

Kongresszus

Előkongresszus

Összesen

 

Ország

Kongresszus

Előkongresszus

Összesen

Argentína

3

0

3

 

Liechtenstein

2

0

2

Ausztrália

1

0

1

 

Macedónia

1

1

2

Ausztria

4

1

5

 

Magyarország

21

12

33

Belgium

8

1

9

 

Németország

11

3

14

Dánia

3

3

6

 

Norvégia

1

0

1

Egyesült Királyság

13

4

17

 

Olaszország

2

0

2

Finnország

5

0

5

 

Oroszország

3

1

4

Franciaország

5

0

5

 

Portugália

1

1

2

Fülöp-szigetek

1

0

1

 

Románia

1

1

2

Hollandia

5

3

8

 

Spanyolország

2

0

2

India

1

1

2

 

Svájc

5

1

6

Írország

1

1

2

 

Svédország

2

0

2

Izrael

3

1

4

 

Szlovákia

2

0

2

Japán

9

0

9

 

Tajvan

2

1

3

Jugoszlávia

1

0

1

 

Törökország

0

2

2

Kanada

1

0

1

 

Ukrajna

2

0

2

Kína

1

0

1

 

USA

11

3

14

Lettország

2

1

3

 

Összesen

136

42

178

Az utolsó témacsoportban külön szekciók tárgyalták a minőség fejlődési irányait a gépjárműgyártásban, az építőiparban, valamint a szolgáltatások és az informatika területén. Előkongresszusi szimpóziumok foglalkoztak a minőség oktatásával a 2000-es években, a megbízhatósággal és a statisztikai módszerekkel, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek minőségével és biztonságával, a minőség aktuális kérdéseivel az egészségügyben, valamint az ún. tanuló szervezetekkel.

A Kongresszushoz kapcsolódó nagyszabású kiállításon összesen 79 hazai és külföldi kiállító cég biztosította részvételét csaknem 800 m2 nettó alapterületen. Mind a kiállítók száma, mind a beépített alapterület nagysága jelentősen meghaladja az előző kongresszusi kiállítások megfelelő mutatószámait (3. táblázat).

A Kongresszus szakmai programját számos kulturális esemény egészítette ki. A nyitó ünnepi ülésen a Solti György Kamarazenekar adott rövid hangversenyt, a záró ünnepi ülésen pedig a "Csillagszemű" Gyermektáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. A nyitó fogadáson homokshow-ra, a záró banketten pedig középkori táncok bemutatására került sor. Jelentős kulturális esemény volt június 13-án a Mátyás templomban adott orgonahangverseny, illetve Richard Strauss: Salome című operája június 14-én este a Magyar Állami Operaházban. Az operai előadás előtt - amelyen részt vett Mádl Ferenc megválasztott köztársasági elnök is - Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Igazgatótanácsának tagja röviden méltatta a magyarországi millenniumi eseményeket.

2. táblázat: A kongresszusi és előkongresszusi résztvevők
száma országonként

Ország

Előkongresszus

Kongresszus

Összesen

 

Ország

Előkongresszus

Kongresszus

Összesen

Albánia

0

2

2

 

Kanada

0

4

4

Argentína

0

4

4

 

Kína

7

29

36

Ausztrália

0

2

2

 

Korea

0

23

23

Ausztria

3

7

10

 

Lengyelország

3

8

11

Belgium

9

24

33

 

Lettország

7

8

15

Belorusszia

0

2

2

 

Liechtenstein

1

3

4

Bulgária

0

1

1

 

Luxemburg

0

1

1

Chile

0

2

2

 

Macedónia

5

4

9

Ciprus

0

1

1

 

Magyarország

107

241

348

Cseh Köztársaság

2

6

8

 

Mexikó

0

1

1

Dánia

7

17

24

 

Németország

11

31

42

Dél-Afrika

1

4

5

 

Norvégia

4

14

18

Egyesült Királyság

10

23

33

 

Olaszország

3

17

20

Észtország

0

2

2

 

Oroszország

5

21

26

Finnország

5

38

43

 

Portugália

6

21

27

Franciaország

4

21

25

 

Románia

6

8

14

Fülöp-szigetek

0

1

1

 

Spanyolország

3

7

10

Görögország

1

3

4

 

Svájc

3

19

22

Hollandia

8

16

24

 

Svédország

2

15

17

Horvátország

4

17

21

 

Szaúd-Arábia

1

2

3

India

1

2

3

 

Szlovákia

3

8

11

Irán

0

3

3

 

Szlovénia

1

16

17

Írország

3

4

7

 

Tajvan

3

4

7

Izland

0

2

2

 

Törökország

10

32

42

Izrael

4

14

18

 

Ukrajna

13

21

34

Japán

5

16

21

 

USA

8

26

34

Jugoszlávia

4

7

11

 

Összesen

283

825

1108

A Kongresszus igen széles körű támogatást kapott: szponzorainak száma 55 volt. Külön köszönet illeti a Gazdasági Minisztériumot mint kormányzati és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-t mint kulturális főszponzort. Örvendetes, hogy a főszponzorok és szponzorok túlnyomó többsége Magyarországon működő cég, illetve szervezet. Ez megfelel a kongresszusi támogatások eddigi gyakorlatának, miszerint a rendező ország kormányzata, cégei és intézményei magukénak tekintik a nemzetközi gazdasági élet e kiemelkedő eseményét.

3. táblázat: EOQ Kongresszusok előadásainak és kiállítóinak száma, továbbá céglátogatási programja

Kongresszus,
helyszín, időpont

Az előadások és
az országok száma

A kiállítók száma

Céglátogatás

A kísérők száma

39. EOQ Kongresszus, Lausanne, 1995.

109 előadás
31 országból

22
(és 30 poszter)

1 cég

90

40. EOQ Kongresszus, Berlin, 1996.

70 előadás
23 országból

-

4 cég
100 résztvevő

94

41. EOQ Kongresszus, Trondheim, 1997.

73 előadás
27 országból

20

5 cég
120 résztvevő

87

42. EOQ Kongresszus, Párizs, 1998.

60 előadás
? országból

60

-

260

43. EOQ Kongresszus, Madrid, 1999.

51 előadás
? országból

26

-

80

44. EOQ Kongresszus, Budapest, 2000.

173 előadás
37 országból

79

11 cég
194 résztvevő

98

2. Előkongresszusi szimpóziumok

Az előkongresszusi szimpóziumokon mintegy 300 résztvevő jelent meg, s ez többszöröse az elmúlt évek hasonló előkongresszusi rendezvényein résztvevők számának. A külföldi résztvevők részaránya a 2/3 körül mozgott, ami szintén rendkívüli, mert e szimpóziumok eddig általában körülbelül 100 főnyi, főként hazai szakembert vonzottak.

A hazai résztvevők számára kedvezőtlen, de a külföldiek miatt tudatosan megválasztott időpont (pünkösd hétfő) ellenére az előkongresszusi szimpóziumok minden várakozást felülmúló sikert hoztak. Az egyes szimpóziumok tartalmát tömören a következő fejezetek ismertetik.

2.1. S1 szimpózium: A minőség oktatása a 2000-es években

Az EOQ Oktatási és Továbbképzési (EOQ-ETAG), valamint az EFQM Oktatási Bizottsága (EFQM-ESG) közös rendezvényén Peter Lemaire (Hollandia), az EOQ-ETAG vezetője töltötte be az elnöki tisztséget. A csaknem 100 résztvevőt dr. Molnár Pál, az EOQ MNB elnöke köszöntötte. A megnyitó előadást Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartotta, kiemelve a magyar oktatásügyben néhány hónapja megindult minőségfejlesztési program jelentőségét.

Peter Lemaire (Hollandia): “A minőség oktatásának új kihívásai” címmel iránymutató előadást tartott. Az EOQ Oktatási és Továbbképzési Bizottsága (EOQ-ETAG) új stratégiai jövőkép kialakítását kezdte meg 1997-ben. Ez hivatott az új évezred elején iránytűként szolgálni a minőségügyi oktatás megszervezéséhez. Az előrejelzések szerint az várható, hogy az ezredforduló után a hangsúly a minőségirányítás strukturális részéről áttevődik az emberi erőforrás irányítására, illetve az alkalmazottak újabb és újabb készségeinek kifejlesztésére. Ezzel egyidejűleg a minőség a vezetési filozófia irányába fejlődik tovább, és ki fog terjedni a szervezetek egészére. Az ETAG azt tervezi, hogy a közeljövőben oktatási irányelveket, sémákat és "tudástérképeket" bocsát mindazon célcsoportok (pl. operatív menedzserek, minőségügyi szakemberek, legfelső vezetők) rendelkezésére, amelyek kulcsszerepet játszanak a teljes körű minőség és a szervezeti kiválóság elérésében.

További elhangzott előadások:

Dr. Teunis W. Hardjono (Hollandia): A szervezetek érettsége és az üzleti kiválóság

Dr. Mike Pupius (Egyesült Királyság): Kiválóság az oktatásban és továbbképzésben

Dr. Veress Gábor (Magyarország): A felsőfokú oktatási intézmények kiválósága az új évezredben

Franklin B. Schargel (USA): Világméretű versenyképesség az iskolától a munkahelyig

Dr. John H. Rogerson (Egyesült Királyság): Az információtechnológia hatása a minőség oktatására

2.2. S2 szimpózium: Megbízhatóság és statisztikai módszerek

Ez az előkongresszusi szimpózium dr. Szabó Gábornak, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárának megnyitóbeszéde után dr. Balogh Albert és Lakat Károly elnökletével, valamint dr. Bányai Julianna társelnökségével tartotta meg szekcióüléseit a következő előadásokkal:

Valter Loll (Dánia): A világ megbízhatósági szabványai az új évezredben

Ingo Albert Beckmerhagen (Németország): A megbízhatóság menedzselése mint a minőségirányítás nélkülözhetetlen része

Dr. Eamonn Murphy (Írország): A megbízhatóság, a növekedés és a vizsgálat új modellje

Dr. Zigmund Bluvband (Izrael): Megbízhatóság és a teljes tulajdonosi költség

Dr. Ronald J. M. M. Does (Hollandia): Mennyiségi minőségügyi programok tapasztalatai az iparban

Dr. Yu. Adler és Dr. V. Shper (Oroszország): SPC a 21. században

Jerome Chang és Jung-Fang Chen (Tajvan): Az elfogadás valószínűségének növelése adott átvételi hibaszint (AQL) esetén

Hemkumar C. Patankar (India): A QFD, a Taguchi-módszer és a feltalálói problémamegoldás elméletének (TRIZ) integrálása a termékek minőségének 21. századi fejlesztésében

John S. Kim (USA): Statisztikai technikák beépítése a termékfejlesztési tevékenységekbe

Dr. Kemény Sándor és dr. Deák András (Magyarország): Folyamatképesség eredően bizonytalan mérések esetében

2.3. S3 szimpózium: A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek minősége és biztonsága

A szimpózium elnöki tisztét dr. Reto Battaglia (Svájc), társelnöki tisztét pedig dr. Biacs Péter (KÉKI, Magyarország) töltötte be. A szimpóziumon mintegy 60 fő vett részt és a következő előadásokat hallgatta meg:

Dr. Hermann Glaeser (Európai Bizottság): A mezőgazdasági termékek minősége és biztonsága: a termelők és ellenőrző szervek együttműködésén alapuló stratégiák

Michael Canon (FAO): Az élelmiszerek minősége és biztonsága: a Codex-szabványok és -irányelvek, valamint a WTO-, az SPS- és a TBT-egyezmények közötti kapcsolat

Pallóné dr. Kisérdi Imola (Magyarország): Európa új minőségkoncepciói a hagyományos élelmiszerek versenyképességének biztosításához

Alfred Wiesenberger (EQCS): Élelmiszerek minőségbiztosításának nemzeti és globalizációs szempontjai

Magyar Anna és dr. Varró Györgyné (Magyarország): Szemléletfejlődés a tradíciótól a termékminőségen át a TQM-ig a 130 éves magyar szalámigyárnál

Dr. Sebők András (Magyarország): Élelmiszer-biztonsági menedzsmentrendszerek jóváhagyása és igazolása

Dr. Erdős Zoltán (Magyarország): Élelmiszer-ipari vállalatok menedzsmentrendszerének integrálása

Dr. Tomris Altug (Törökország): Kritikus szabályozási pontok becslése statisztikai eszközökkel az élelmiszeriparban

Neda Popstefanova és Evdokija Soleva (Macedónia): A HACCP alkalmazása az ALKALOID cégnél teafélék és levesek gyártásánál

Dr. Murat Zorba és Gülden Ova (Törökország): A brainstorming szerepe a teljes körű minőségirányításban

José António Sarsfield Cabral et al. (Portugália): Harmadik félként végzett érzékszervi vizsgálatok a Port Wine Intézetben

2.4. S4 szimpózium: Minőség az egészségügyben

A szimpózium elnöki tisztét dr. Blanton Godfrey (USA), társelnöki tisztét pedig dr. Réthelyi Miklós (SOTE, Magyarország) töltötte be. A több mint 60 résztvevős szimpóziumot dr. Borsi József főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium) nyitotta meg, kiemelve a minisztériumnak a minőségi munka iránti elkötelezettségét. A résztvevők a következő előadásokat algatták meg:

Dr. Réthelyi Miklós (Magyarország): Az egészségügy minősége és fejlődése

Dr. Reinhard Krepler (Ausztria): Integrált minőségirányítási rendszer a Bécsi Egyetemi Klinikán

Dr. Séra Gyula (Magyarország): A teljes körű minőségirányítási rendszer a Jósa András Kórházban

Kaj Jessen (Dánia): Mi kell az ISO 9001:2000 tanúsítvány elnyeréséhez?

Dr. H. G. Sonntag (Németország): Minőségirányítás az egészségügyben az EFQM-modell alapján: németországi eredmények

Dr. Simó Gábor (Magyarország): Minőségirányítási rendszerek az egészségügyben - tendenciák és lehetőségek Magyarországon

Margaret Hutchins és David Hutchins (Egyesült Királyság): Minőségirányítási rendszerek az egészségügyben - új tapasztalatok

2.5. S5 szimpózium: A tanuló szervezet

Az utólagosan szervezett szimpóziumot dr. Molnár Pál, az EOQ MNB elnöke mintegy 50 érdeklődő résztvevő jelenlétében nyitotta meg. Dr. Ove Hartz (Dánia) elnökölt, és a társelnöki tisztet Tarján Gábor (Magyarország) töltötte be. A rendezvényen a következő három előadás hangzott el, melyek előadóihoz a résztvevők több kérdést tettek fel.

Dr. Diane B. Stoy és Jenifer Bryan (USA): A tanuló szervezet: Amerikai perspektívák a századfordulón

Mette Dyhl (Dánia): Munkában a tanuló szervezet: Autonóm munkacsoportok által irányított folyamatos fejlődés a Grundfosnál

Dr. Janis Mazais és Prof. Dr. Gundars Liberts (Lettország): Üzleti kiválóság az oktatásban és a képzésben

3. Nyitó ünnepi és plenáris ülés

A Budapesti Kongresszusi Központ Pátria termében 2000. június 13-án 9 óra után 25 perccel - a Solti György Kamarazenekar által előadott Mozart- és Weiner Leó-művek elhangzását követően - dr. Molnár Pál, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság és a Szervezőbizottság elnöke mintegy 1000 fő jelenlétében köszöntötte a Kongresszus valamennyi résztvevőjét, külön egyenként az elnökség tagjait:

- dr. Orbán Viktort, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét,

- dr. António Ramos Pirest, a Portugál Minőségügyi Intézet (IPQ) elnökét, az Európai Unió képviselőjét,

- Seán Conlant (Írország), az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) elnökét,

- dr. Marcos Bertint (Argentína), a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia elnökét,

- dr. Yoshio Kondót, a Japán Tudósok és Mérnökök Egyesületének (JUSE) képviselőjét, a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia Igazgatótanácsának elnökét,

- Ron Asburyt, az Amerikai Minőségügyi Társaság elnökét,

- Kovács Józsefet, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. vezérigazgatóját, a Nemzeti Minőség Klub elnökét.

Dr. Molnár Pál rövid üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a Kongresszus szlogenje (Üzleti kiválóság az új évezredben - Minőség a társadalomért) jól jellemzi a 20. század második felében egyre nyilvánvalóbbá váló tendenciát, miszerint a minőség szinte automatikusan a társadalmi fejlődés hajtómotorjává válik. E koncepció jegyében jött létre az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) még 1956-ban. A gazdasági fejlődés, valamint a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesedése következtében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a minőségügy, ami egyszersmind a jövő fejlődésének alapját is képezi.

Orbán Viktor miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1990-ben, a korábbi rendszer összeomlásával megvalósult az egyéni és a nemzeti szabadság. Magyar szempontból nézve a 2000-es év nem csak az ezredfordulót, hanem a millenniumot is jelenti: államiságunk 1000 éves, és a kereszténység felvételének is most ünnepeljük az ezredik évfordulóját. Bár a 20. század komoly megpróbáltatásokat hozott számunkra, az utolsó 10 évben új szelek fújnak Magyarországon: a népességcsökkenés, a piaci lehetőségek beszűkülése és a nem mindig rózsás gazdasági helyzet ellenére sikerült állandó növekedési pályára állnunk. Gazdasági növekedésünk rátája kétszerese az Európai Unióénak, s ezt egységes, jó családtámogatási rendszer egészíti ki.

A jövő évtizedet a bővülés évtizedének nevezzük. Mai munkánk gyümölcse várhatóan 2010 és 2020 között érik majd be, amikor Magyarország utol fogja érni az EU-tagországok átlagteljesítményét. Szeretnénk, ha ez a bővülés a nemzeti össztermék és a demográfiai mutatók vonatkozásában is megnyilvánulna majd.

Ez tehát történelmi pillanat: a magyar gazdaság új szakaszba lép, és kialakul egy új gazdaságmodell. Eddig ugyanis az olcsó munkaerő, a közvetlen külföldi tőkeberuházás és a tartalékok felélése jellemezte Magyarországot. Ezek a lehetőségek azonban mára már kimerültek.

Regionális keretekben kell gondolkodnunk: a privatizáció az Adriai- és a Balti-tenger közötti térség valamennyi országában lezajlott, és új növekedési zóna alakult ki. Nekünk az az érdekünk, hogy Magyarország egy sikeres régión belül az egyik legsikeresebb ország legyen.

A fejlődéscentrikus új gazdasági modell egyik kulcsszava az innováció, erre alapozva készült a Nemzeti Fejlesztési Terv. A fejlődés másik kulcsszava a minőség (kiváló termékek, K+F, minősített munkaerő, fejlett technológiák). A kormány a tudásalapú gazdaság és társadalom kiépítése során különös figyelmet szentel az oktatás, a szakképzés és a K+F kérdésének. Annak tudatában, hogy a jövő teljes mértékben a minőségorientált oktatáspolitikán múlik, a kormány már eddig is több intézkedést tett az oktatás tartalmának és finanszírozásának javítására, ezenkívül támogatja az oktatási intézmények minőségügyi törekvéseit is.

Az EU elnökségét jelenleg betöltő portugál kormány nevében szólva dr. António Ramos Pires, a Portugál Minőségügyi Intézet (IPQ) elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország már 28 éve folytat aktív minőségügyi tevékenységet az EOQ keretében. A Kongresszus elsősorban a jövőbeli kilátásokkal foglalkozik, hiszen ma minden a minőség körül összpontosul. A legfontosabb kérdések közé tartozik a fenntartható fejlődés támogatása, a kapacitások hasznosítása, a környezet védelme és a társadalmi-gazdasági kirekesztés elleni küzdelem. Megfelelő intézkedéseket kell hozni az infrastruktúra (pl. az egészségügy) fejlesztése érdekében. Meg kell teremteni az egyensúlyt a piacgazdaság és az információszolgáltatás szükségletei, továbbá a termékek és a szolgáltatások, valamint a szervezetek és az irányítás minősége között.

A portugál elnökség ideje alatt az innováció és a versenyképesség erősítése kerül előtérbe; a dinamikus világ megköveteli a termelékenység, a foglalkoztatottság és a versenyképes tudás szintjének növelését. Új gazdasági modellben és hosszú távú stratégiában kell tehát gondolkodni, melynek alapját a diverzitás elfogadása és a harmonikus világrend kialakítása képezi. Cél, hogy összeurópai szinten létrejöjjön a tudásalapú társadalom.

Portugáliában már a 80-as évek elején olyan minőségügyi rendszert hoztak létre, amely a szabványok EU-harmonizálását tűzte ki célul. Jelenleg a felelősség megerősítésén munkálkodnak.

Seán Conlan, az Európai Minőségügyi Szervezet elnöke röviden áttekintette az egész magyar történelmet, hangsúlyozva az Írországgal közös kelta hagyományt. Az új európai minőségügyi vízió a nyelvek, kultúrák, megközelítésmódok diverzitásán alapul, mivel ez képezi a kreativitás és az innováció hajtómotorját. Olyan partneri viszonyt kell kialakítani, ahol kivétel nélkül mindenki nyer - még a versenytársaink is. Mindez elképzelhetetlen a minőségügyi szemlélet alkalmazása nélkül. Így például Írország 10 évvel ezelőtt még szegény országnak számított, ma már viszont például a szoftverfejlesztés terén az élvonalba küzdötte fel magát.

Seán Conlan végezetül gratulált dr. Molnár Pálnak, hogy élére állt a magyar minőségmozgalomnak, és egy ilyen színvonalú kongresszust sikerült megszerveznie. Rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy ebben a térségben a millenniumát ünneplő Magyarországon most ilyen nagyszabású nemzetközi minőségügyi találkozóra kerül sor.

A nyitó ünnepi ülés záróakkordjaként a Solti György Kamarazenekar Farkas Ferenc és Liszt Ferenc régi magyar táncokat felidéző zenéjével adott méltó keretet a Kongresszus első fejezetének.

A nyitó plenáris ülés megkezdésekor dr. Molnár Pál röviden bemutatta a 85 éves Masing professzort, az EOQ alapító elnökét, aki ezután átvette az ülés levezetését.

Elsőként Antonio Silva Mendes, az Európai Bizottság igazgatója tartotta meg előadását, ebben európai szemszögből elemezte és értékelte a minőség fejlődési irányait a világon. Megállapította, hogy Európa hosszú ideig meglehetősen passzív szerepet játszott ezen a téren az USA és Japán mögött. Most valóban új koncepciókra és megközelítésekre, valamint új technikák alkalmazására van szükség. A legutóbbi néhány évben egyfajta forradalomnak lehetünk tanúi: a minőségszabályozás elvei és eszközei egyre inkább betörnek a közszolgálati szférába is, így az iskolákba, az egészségügybe és más közintézményekbe. Ez nagy kihívás, mivel a közalkalmazottaknak meg kell tanulniuk a máshol kifejlesztett technikák adaptálását saját speciális problémáikra. A változások fényében tisztázni kell a két nagy európai minőségügyi szervezet, az EOQ és az EFQM közötti viszonyt. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb az együttműködés - elég, ha csak az Európai Minőségdíjra és a vevői megelégedettségi index rendszerének kidolgozására utalunk. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: Miért vagyunk itt, és mi az oka annak, hogy itt vagyunk? Milyen előnyöket produkál a munkánk a társadalom számára? Az már most megállapítható, hogy a minőségügyi tanúsítások elterjedésével a szervezetek teljesítménye jelentősen javult - bár némileg a bürokrácia is növekedett.

Az előzőek szerint a verseny egyre inkább kiterjed az államigazgatási szférára is: egyrészt garantálni kell a nyújtott szolgáltatások jogszerűségét és minőségét, másrészt megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani a megnövekedett feladatok ellátásához. A versenyképesség biztosítása megköveteli az államigazgatási szervek orientációjának és az állampolgárokhoz való viszonyának megváltoztatását is. Ha a minőséget az egész társadalomra alkalmazzuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megszilárdítjuk a demokráciát, és sokkal magasabb szinten szolgáljuk az állampolgárok érdekeit.

Prof. dr. Hitoshi Kume (Japán): A minőségügy világméretű fejlődésének értékelése; az ISO 9000-es szabványsorozat a folyamatos fejlesztés szemszögéből (az előadás teljes anyaga megjelent az MM 2001/1 számában)

Dr. Blanton A. Godfrey (USA): A "Hat szigma"-módszer

A minőségügy világméretű fejlődési folyamatát elemezve az előadó rámutatott, hogy a viszonylag hosszú evolúciós periódusokat rövid forradalmi (revolúciós) időszakok váltják fel. Ilyen például a statisztikai eszközök alkalmazása, ami jelentős mértékben fokozta a tervezés megbízhatóságát. Különösen forradalmi újítás volt a "Hat szigma"-módszer, amelyet a TQM részeként először a Motorola alkalmazott 1985-ben.

Helyes megközelítés esetén a TQM pozitíven érinti a vállalatok vezetését, struktúráját és a kivitelezett projekteket egyaránt. A "Hat szigma"-módszert ma már a General Electrics igen hatékonyan alkalmazza. Megfelelő támogató szoftver rendelkezésre állása esetén a fejlett matematikai-statisztikai eszközök igen hatékony fegyvert adnak a vállalatvezetőség kezébe.

Az ún. "fókuszált projektirányítás" keretében erre specializálódott szakemberek (Black Belts = feketeövesek, a karatéból kölcsönvett kifejezés) a vállalatoknál teameket szerveznek a "Hat szigma"-módszer alkalmazására, és az ő feladatuk a dolgozók oktatása és szellemi ösztönzése is.

Mi tartozik a "Hat szigma"-módszer eszköztárába? Többek között a megbízhatósági vizsgálatok, a statisztikai folyamatszabályozás (SPC), a diagramok és a hisztogramok, a hibamód és -hatás elemzése (FMEA), a logisztikai regresszió stb. A feketeövesek 4-5 hetes kurzusokon tanítják meg a vállalat dolgozóit ezekre a módszerekre, melyek eredményeként számottevő javulás várható a pénzügyi teljesítmény alakulásában.

Csakhogy a legkiválóbb forradalmi módszer is hatástalan marad, ha hiányzik az emberekből az elkötelezettség és a lelkesedés érzése. Ha azonban mindez megvan, akkor elképesztő eredmények születhetnek!

4. A kongresszus szekcióülései

4.1. Minőségirányítási és menedzsment- rendszerek, nemzeti minőségfejlesztési programok

4.1.1. A1 és A2 szekció: Integrált irányítási rendszerek

A két szekcióra egymást követően, az első kongresszusi nap délutánján került sor, Prof. Dr. H. D. Seghezzi professzor irányításával és dr. Erdős Zoltán társelnökletével. A szekció egy egyre aktuálisabb és egyre fontosabb témakört dolgozott fel: a különféle rendszerek kapcsolódásának, az integrált rendszerek modellezésének, valamint kezelésének és irányításának kérdéseit. Az aktualitást igazolta, hogy a következő nyolc előadásból hat gyakorlati jellegű, működő rendszerekkel kapcsolatos beszámoló volt.

Kovács József (Magyarország): Integrált menedzsmentrendszer a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-nél

Rhys Jones (Egyesült Királyság): Az integrált menedzsmentrendszer megvalósítása

Andris Maurans, Dr. Janis Berzins és dr. Narimants Salenieks (Lettország): Multifunkcionális kikötő integrált irányítási rendszere

Lengyel Csaba (Magyarország): A Balanced Scorecard System integrálása

Stefan Schweickardt (Svájc): A minőségirányítás integrálása az üzleti menedzsmentbe

Demény Péter (Magyarország): Az ISO 9002, ISO 14001 és az ISA 2000 szerinti integrált irányítási rendszer a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-nél

Prof. Dr. Hans Dieter Seghezzi (Liechtenstein): Teljes körű irányítási rendszerek - miért és hogyan?

4.1.2. A3 és A4 szekció: Folyamatorientált menedzsment

E szekciók elnöki tisztét dr. Blanton Godfrey (USA), a Juran Intézet elnök-vezérigazgatója, társelnöki tisztét pedig Mokry J. Ferencné (Oktatási Minisztérium) töltötte be, amelyeken a következő előadások hangzottak el:

Lynda Fox (USA): Folyamatorientált irányítás mint a vezetőség teljesítményfejlesztési stratégiája a 21. században

Dr. Josef Trott (Ausztria): Folyamatorientált irányítás Intranet-eszközökkel

Alain Comparet (Franciaország): A fejlesztési terv sikerének kulcstényezői

Prof. Dr. Walter Geiger (Németország): A minőségügyi terminológia részrendszere a következő évtizedre

Jean-Francois Babelot és R. Schenkel (Németország): Minőségirányítás egy kutatóintézetben

Agris Aizpurietis et al. (Lettország): Integrált folyamatmonitoring

Petro Kalyta és Taras Kalyta (Ukrajna): Minőségirányítási folyamatok integrálása a technológia folyamatos javításába

Dr. Jerome Chang és dr. Tzuen-Lih Chern (Tajvan): Fuzzy ellenőrzési algoritmus a folyamatkapacitás előrejelzéséhez

4.1.3. A5 és A6 szekció: Európai és nemzeti minőségfejlesztő programok

Az A5-ös szekcióban az elnöki feladatot Antonio Silva Mendes (Brüsszel, DG IX) látta el, a társelnöki tisztséget pedig Kálmán Albert (Gazdasági Minisztérium) töltötte be. A résztvevők száma mintegy 70 fő volt. A nemzeti minőségprogramokról, illetve -rendszerekről - a kiadott programnak megfelelően - a következő 4 előadás hangzott el:

Stephen Hacker (USA): Az amerikai minőségügyi fejlődés értékelése

Dr. Petri Virtanen (Finnország): A Finn Nemzeti Minőségstratégia

Dr. Vilya Georgievich Versan és Vladimir Ivanovich Galeev (Oroszország): Az Orosz Minőségpolitika formálása

Dr. Ramos Pires (Portugália): A Portugál Nemzeti Minőségügyi Rendszer

Az előadó a nemzeti minőségügyi rendszer elemeit ismertette, és az eredményeken kívül kitért a gondokra is. Az előadásból kiderült, hogy több tekintetben hasonló nehézségekkel küszködnek, mint mi Magyarországon. Érdekes, hogy létezik portugál Nemzeti Minőségügyi Tanács, amely hivatalosan ugyan a kormány tanácsadó testülete, de az előadó szerint ebben a minőségében még sohasem működött.

A szakmai vita során a Dél-Afrikai Minőségügyi Intézet igazgatója külön megköszönte a szervezőknek a szekció létrehozását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a World Quality Council világméretű minőségügyi adatbázis létrehozását tervezi.

Az A6-os szekció vitaindító előadását Annette Geirnaert (Belgium), a Flamand Minőségirányítási Központ ügyvezető igazgatója és az EOQ alelnöke tartotta az 1992-ben bevezetett Flamand Minőségdíjról, melynek alapját az EFQM Kiválósági modell képezi. A Flamand Minőségirányítási Központ 2000 februárjában megindította a díj továbbfejlesztését célzó K2 projektet, amely - jelképesen - a világ egyik legnehezebben megmászható hegycsúcsáról kapta a nevét. A projekt elsősorban a minőség "láthatóvá tételét" és a minőségi mozgalomban való részvétel népszerűsítését célozza. Ennek érdekében a Központ valóságos reklámkampányt fejtett ki egész Flandriában. Az új minőségdíjnak három szintje lesz: K2c a kezdők, K2b a haladók és K2a az élenjárók számára. Minden kategória meghatározott feltételekkel és előnyökkel rendelkezik, lehetővé téve a vállalatok számára a fokozatos továbbfejlődést. Ehhez a Központ megadja a szükséges támogatást és elismerést. A mozgalomban részt vevő szervezetek tagjai lesznek egy nagy hálózatnak, és rendszeresen találkoznak egymással, hogy kicseréljék tapasztalataikat.

A mozgalomba való bekapcsolódás bármely szervezet számára lehetséges, ha már elvégezte az önértékelést, és annak alapján fejlesztési tervet készített a konkrét célok megjelölésével. A K2 projekt alapgondolata ugyanis az, hogy a minőség csak hosszú fejlődési folyamat eredményeként tökéletesedik, s lépésről lépésre valósul meg. Így biztos a sikerélmény és az elismerés is, amely a további fejlődés nélkülözhetetlen hajtómotorja. A Flamand Minőségirányítási Központ a jövőben is mindent megtesz a projekt minél szélesebb körű publikálása érdekében.

A szekció további részében öt minőségdíjas belga vállalat képviselője, köztük az Európai Minőségdíj egyik legutóbbi nyertese, a belga Volvo minőségügyi vezetője ismertette a K2 projektben való részvétel tapasztalatait és konkrét gyakorlati eredményeit.

4.1.4. A7 szekció: A kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása

A szekcióülés elnöki tisztét Ulf Andersson (Svédország), a társelnökit pedig Szegedi Erzsébet (SZENZOR) töltötte be. Mintegy 60-70 érdeklődő jelent meg és a következő előadásokat hallgatta meg:

Dr. Ger Maathuis (Hollandia): Kis- és középvállalkozások tanúsítványa a minőségorientált kommunikációs folyamatok bizonyításához

Olaf Stuka (Németország): Minőségirányítás a kis- és középvállalkozásoknál - az oktatás szükségessége

Dr. Ton van der Wiele (Hollandia) és Alan Brown (Ausztrália): Minőségfejlesztés a kis- és középvállalkozásokban az ISO 9000 szerinti tanúsítás során

4.1.5. A8 szekció: Önértékelés

Az önértékeléssel foglalkozó szekciót dr. Tito Conti (Olaszország) vezette Tarján Gábor (Magyarország) társelnöki közreműködésével. A több, mint 150 szakember a következő négy előadást hallgatta meg:

Dr. Ton van der Wiele (Hollandia): Az önértékelés és perspektíváinak felülvizsgálata a következő évtized érdekében

Dr. Jens J. Dahlgaard és dr. Jacob K. Eskildsen (Dánia): Fókuszált önértékelés újfajta kérdőív alkalmazásával - egy gyakorlatias és könnyű módszer

Prof. Dr. Vlagyimir V. Okrepilov és dr. Igor I. Issaev (Oroszország): Szentpétervári vállalatok önértékelése a továbbfejlesztett EFQM-modell alapján

Prof. Dr. Tito Conti (Olaszország): Az önértékelési módszerek osztályozása céljaik alapján

4.2. Minőségtechnikák és más minőségfejlesztő módszerek

4.2.1. B1 szekció: Üzleti folyamatok fejlesztése és az áttöréses irányítás

A szekció elnöki tisztségét dr. H. James Harrington (USA), társelnöki tisztségét dr. Balogh Albert (EOQ MNB) töltötte be. A több, mint 130 résztvevő a következő négy előadást hallgatta meg:

Dr. Marcos E. J. Bertin (Argentína): Áttöréses igazgatási koncepciók - kiugró teljesítmény (az előadás teljes anyaga megjelent az MM 2000/6 számában)

Piet Coevert (Egyesült Királyság): A menedzsmentrendszerek változásai

Prof. Michael Kaye és dr. Marilyn Dyason (Egyesült Királyság): Benchmarking a stratégiai fejlesztésben

Dr. H. James Harrington (USA): A három áttöréses technika

4.2.2. B2 szekció: Hat szigma

A szekció elnöki tisztségét dr. H. James Harrington (USA), társelnöki tisztségét dr. Balogh Albert (EOQ MNB) töltötte be. A több, mint 120 résztvevő a következő négy előadást hallgatta meg:

Dr. Stanley A. Marash (USA): Hat szigma

Charles Aubrey (USA): Áttörés a világszínvonalú szolgáltatási színvonalhoz a Hat szigmával

Dr. Luis Arimany de Pablos (Spanyolország): Minőségmérés a Hat szigma segítségével

Prof. Dr. Yu Adler és társai (Oroszország): A minőség, mint minden dolgok mércéje

4.2.3. B3 és B4 szekció: Vevői megelégedettség és hűség

E szekcióban, amelyen dr. Anders Westlund (Svédország) elnökölt és dr. Balogh Albert társelnökként működött közre, hét előadás hangzott el. A hallgatóság soraiban 120 szakember foglalt helyet és a következő előadásokat hallgatta meg:

Prof. Dr. Peter Hackl (Ausztria) és Prof. Dr. Anders Westlund (Svédország): A vevői megelégedettség mérése: PLS és alternatív becslési módszerek

Dr. Jan A. Eklöf (Svédország): A vevői elégedettség mérése: a svéd tapasztalatok tíz éve és más összehasonlító tanulmányok

Anders Magnusson (Svédország): Vevői elégedettség egy Telecom-operátor esetében: előrevivő tényezők és pénzügyi eredmény

Prof. Gopal K. Kanji (Egyesült Királyság): Az üzleti kiválóság indexének mérése

Dr. Tar József (Magyarország): Minőségirányítás a múltban, jelenleg és a jövőben a DUNAFERR vállalatcsoportnál

Dr. Kristina Zgodavova és Prof. Ivan Slimak (Szlovákia): A kis- és középvállalatok minőségügyi stratégiái az átalakulás gazdasági viszonyai között

Tarján Gábor (Magyarország): Potenciális problémák a minőségbiztosítási rendszerek ISO 9000:2000-esnek megfelelő átalakítása során

4.2.4. B5 szekció: Minőségfejlesztő módszerek

A többnyire a QFD-vel foglalkozó szekcióban négy előadás hangzott el. Az elnöki tisztet Prof. Kozo Koura (Japán), a társelnöki tisztet dr. Aschner Gábor (MMT) töltötte be. A Bartók-terem szinte teljesen megtelt, és az előadók mindegyikének számos kérdést tettek fel.

Vivianne Bouchereau (Egyesült Királyság): Segítség a minőségfunkciók lebontásához (QFD)

Megyeri József (Magyarország): Minőségfunkciók lebontása a gyakorlatban

Richard Zultner (USA): QFD a szolgáltatásban és a szoftverfelhasználásban

Tadashi Ohfuji (Japán): A minőségfunkciók lebontásának és a fejlesztés irányításának alapelvei

A szekción elhangzott előadások összességükben hasznos ismeretekkel szolgáltak a QFD fontosságával és használhatóságával kapcsolatban. Az előadások színvonala jó volt. Sorrendben az általánostól a partikuláris felé haladtak.

4.2.5. B6 szekció: A környezet minősége és az ISO 14000

A szekcióülésen - dr. Wolfgang Kaerkes (Németország) elnöki és dr. Varga Lajos (SZENZOR) társelnöki közreműködésével - az elhangzott három előadást mintegy 60-70 fő hallgatta meg.

Thomas Votsmeier (Németország): Környezetirányítás és a fenntartható fejlődés

Lina Vasile és Augustin Moldovan (Románia): OLTCHIM SA Ramnicu Valcea - az ISO 14001 szerint elsőként tanúsított román vállalat

Josef Stoll (Svájc): 200 környezetirányítási audit és felülvizsgálat tapasztalatai

4.2.6. B7 és B8 szekció: A gyenge minőség költségei

A szekcióülésen dr. Avigdor Zonnenshain (Izrael) töltötte be az elnöki és Mikó György (SZENZOR) a társelnöki tisztséget. A résztvevők száma 100-120 között volt, a programnak megfelelően a következő nyolc előadás hangzott el:

Dr. Avigdor Zonnenshain (Izrael): A gyenge minőség költségei: hatékony eszköz a minőségi kezdeményezések üzleti sikerrel való összekapcsolásához

G. Dennis Beecroft (Kanada): Kanadai vállalkozások minőségköltségének felmérése

Dr. Eitan Naveh et al. (USA): A nemzeti szintű minőségveszteségek mérése és csökkentése

Dr. Pekka Järvinen et al. (Finnország): Egy nem rutinszerű folyamat minőségköltség-elemzése

Dr. Avner Halevy et al. (Izrael): Új eljárás a gyenge minőség költségeinek menedzseléséhez egy szervezetben

Hemkumar C. Patankar (India): A gazdasági teljesítmény forradalmasítása a Taguchi-módszerrel

Yossi Baster (Izrael): A minőség mérése és közgazdaságtana

Szegedi Erzsébet és Mikó György (Magyarország): Benchmarking az üzleti kiválóság érdekében

4.2.7. D6 szekció: A robusztus technika

A szekció ("Robust Engineering") iránti érdeklődést jól jellemezte a "telt ház". Az elnöki tisztséget dr. Genichi Taguchi (Japán) töltötte be, a társelnök Lakat Károly (L.K.Q.) volt. A résztvevők a következő előadásokat hallgatták meg:

Dr. Genichi Taguchi (Japán): A robusztus technika és jövője

Yuin Wu (USA): A Taguchi-módszert alkalmazó robusztus technika alapgondolata

4.3. Minőségfejlesztési modellek, beszállítói kapcsolatok, tanúsítás és akkreditálás

4.3.1. C1 szekció: Az üzleti kiválósági modellek alkalmazása

A szekció elnöki tisztét Giovanni Quaglia (Belgium), társelnöki tisztét pedig Sugár Karolina (Minőségfejlesztési Központ) töltötte be. A szekció keretében elhangzott előadások a következők voltak:

Albert Lidauer és Alfred Juriga (Magyarország): TQM az Opel Hungary-nál: különféle üzleti kiválósági modellek összehasonlítása

David Taylor (Egyesült Királyság): Néhány csapda és tanulság a Royal Mail önértékelése során

Takács János (Magyarország): Üzleti kiválóság modell az Electrolux Lehel-nél

Dr. Fritz Ospelt (Liechtenstein): Út a csúcsminőség eléréséhez

4.3.2. C2 szekció: Az ISO 9000:2000-es szabványsorozat innovatív alkalmazása

A C2 szekció elnöki tisztét a Sonera Corporation elnökhelyettese, a jól ismert minőségügyi szakértő, Juhani Anttila (Finnország) töltötte be. Társelnök Nándorfi Gyuláné dr. (Hírközlési Főfelügyelet) volt. A szekcióban a bevezető előadást az elnök tartotta.

Juhani Anttila (Finnország): Az ISO 9000:2000-esek innovatív alkalmazása (Az előadás teljes anyaga megjelent az MM 2001/2 füzetében)

T. Nakajo (Japán): Empirikus tanulmány az ISO 9000-es sorozaton alapuló hatékony minőségügyirendszer-auditokról

Dr. J. Segot (Franciaország): Az IS0-szabványsorozat: eszköz a La Poste fejlődéséhez

H. L. Romana (Argentína): Az ISO-rendszer gondozása: a folyamatos minőségjavítás gyakorlata a Praxair Argentina példáján keresztül

4.3.3. C3 és C4 szekció: A gyártók és a beszállítók kapcsolata

A nyitó előadást a mindkét szekciót nagy rutinnal levezető Prof. Dr. John D. Hromi (USA) tartotta. A szekció társelnöki tisztét dr. Vargay Zoltán látta el. A két szekcióban a következő 7 előadás hangzott el:

Dr. John D. Hromi (USA): A vevő és a beszállító egymásra hatása a kapcsolatrendszer fejlesztéséhez

Chris Felix Brendon (Ausztrália): A beszállítói lánc irányításának minősége

Kovács Attila (Magyarország): A 21. század kihívásai a TVK-val, Közép-Európa vezető petrolkémiai beszállítójával szemben

Dr. Szepessy Barna (Magyarország): Az átmeneti gazdaságok dilemmája: ISO vagy TQM?

Dr. Donald Baker (USA): A Malcolm Baldrige-díj, az ISO 9001:2000-es és a Hat szigma hatása a vevő-beszállító viszonylatra

Dr. Ludmilla Petyusenko (Ukrajna): Az üzleti kiválóság európai modellje Ukrajnában

Péterfia Tamás (Magyarország): Minőségirányítási rendszerek hozzáférhetősége a nemzetközi piacra szállító kis- és középvállalkozások számára

4.3.4. C5 szekció: Világszínvonalú teljesítmények

A szekció elnöke, dr. Madhav Mehra (Egyesült Királyság) és társelnöke, dr. Pallagi Emese (Szegedi Tudományegyetem) irányította a széles körű érdeklődést kiváltó programot. Ennek négy előadása tematikailag jól kapcsolódott egymáshoz. Az első előadás bevezetett, működő TQM-stratégiát ismertetett, a második egy virtuális minőség- és gyártásirányítási modellt vázolt fel, ezt követte a TQM-stratégiák nagyvállalati megvalósításának nehézségeit és lehetőségeit áttekintő prezentáció, végezetül a hazai eredményeket és kihívásokat elemző előadás.

Romain Goorman (Belgium): Bekaert-útmutató az Üzleti kiválósághoz

Dr. Vidosav D. Majstorovic (Jugoszlávia): Minőségmodellek az újgenerációs vállalatok számára

Dr. Günther Bergmann (Németország): Szisztematikus TQM-stratégiák megvalósítása nagy szervezetekben

Pallaginé dr. Bánkfalvi Emese - Krämer Tamás (Magyarország): A TQM megvalósításának módja a magyarországi mikroökonómiai környezetben

4.3.5. C6 szekció: Tanúsítás és akkreditálás

A nagy érdeklődés közepette lebonyolított szekciót dr. Harry Gundlach (Hollandia) vezette, társelnökként dr. Schuchtár Endre (Gazdasági Minisztérium) működött közre, amelyen a következő előadások hangzottak el:

Dr. Harry Gundlach (Hollandia): Nemzetközi Akkreditálási Szövetség - út az egységes tanúsításhoz a világon

A Nemzetközi Akkreditálási Szövetség (IAF) a megfelelőségértékelési akkreditációs szervezetek világszövetsége. A szorosabb értelemben vett akkreditációs szervezeteken és regionális tömörüléseiken kívül az IAF soraiban megtalálhatók az ipari és a tanúsító testületek képviselői is. Az IAF legfőbb célja a világkereskedelem előmozdítása a speciális regisztrációs és tanúsítási követelmények támasztotta technikai akadályok leküzdése révén. A tagszervezetek által működtetett akkreditációs programok egyenértékűségén alapuló Multilaterális Kölcsönös Elismerési Egyezmény (MLA) lehetővé teszi a minőségirányítási, valamint a környezetközpontú irányítási rendszerekre kiadott tanúsítványok kölcsönös elfogadását. Az IAF működése iránt egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés mutatkozik.

Piet Coevert (Egyesült Királyság): A "hozzáadott érték" tanúsításának megvalósíthatósága

Guido H. Guertler (Németország): Szállítói megfelelőségtanúsítás - a kívánatos megoldás

Syposs Zoltán és dr. Lakner Zoltán (Magyarország): A tanúsítás szerepe a magyar élelmiszerpiacon

Dr. Schuchtár Endre (Magyarország): Az európai megfelelőségtanúsítás bevezetése Magyarországon

A közösségi joganyag, az acquis communautaire hazai adaptálása alapvető változásokhoz vezet a magyar műszaki szabályozásban, így mindenek előtt a direktívák által előírt megfelelőségtanúsítási eljárások átvétele területén. Ez megköveteli a megfelelő infrastruktúra kialakítását és a tanúsítványok kölcsönös elfogadását. Az európai jog átvétele markáns hatást gyakorol a magyar minőségpolitika alakulására, s ez prioritássá teszi a kis- és középvállalatok versenyképességének növelését.

4.4. Emberi erőforrások menedzselése

4.4.1. D1 szekció: Az alkalmazottak irányítása és megelégedettsége

A szekcióülésen a következő négy előadás hangzott el, az elnöki tisztet Sugár András (Westel Mobil Távközlési Rt.) látta el.

Richard Duggleby (Egyesült Államok): Az alkalmazottak irányítása és elégedettsége a Yellow Pages-nél

Dr. Henk J. de Vries (Hollandia): Ellentétektől mentes minőségirányítás

Nagy László (Magyarország): Az alkalmazotti elégedettség szerepe - felmérés a Westel Mobil Távközlési Rt.-nél

Timo Alho (Finnország): A Nokia értékei alapján létrehozott gyár

Az előadások után kérdések hangzottak el, közülük a legérdekesebbek az alkalmazottak irányítása, elégedettsége és az üzleti szempontok közötti összhangra vonatkoztak.

4.4.2. D2 szekció: Emberi erőforrások mozgósítása és fejlesztése

A szekció elnöki tisztét David Hutchins (Egyesült Királyság), társelnöki tisztét pedig dr. Veress Gábor (Veszprémi Egyetem) töltötte be. Mivel Anne Spengler (Egyesült Királyság) és jelzett helyettese nem érkezett meg, a szekcióelnök tartotta meg a bevezető előadást.

David Hutchins (Egyesült Királyság): A minőség javítása szakértői rendszerek segítségével

Szakácsi József (Magyarország): A minőség humán oldala - az emberi erőforrásirányítás minősége

Yoshiji Kudo et al. (Japán): A Nishibori Maxims fejlődése

Az emberi motiváció elmélyítését szolgáló Nishibori Maxims egy 48 kártyából álló rendszer, amely a kreativitás létrejöttének kulcspontjait reprezentálja egy-egy közmondásszerű megállapítással. Néhány példa: A megoldáshoz nem csak egy út vezet. Egymagában senki sem képes valamit létrehozni. A fiatalkori álmok később valóra válhatnak. A jó minőség az alkotó szellemét dicséri. A képességek javíthatók. Mindig számíts a váratlanra. Az élet nem más, mint kihívások sorozata. Ezek az "aranymondások" három csoportba sorolhatók: a minőség dinamikája, a minőség humán oldala, a szervezet és az emberek kapcsolata. Japánban több helyen alkalmazzák a Nishibori Maxims-t; filozófiája ösztönzőleg hat az emberekre.

Gloria Soriano Gapuz (Fülöp-szigetek): Az alkalmazotti tanács úttörő szerepe az üzleti kiválóság elérésében

A helyesen kialakított és filozófiailag jól alátámasztott alkalmazotti tanácsok pozitívan hatnak a vállalati kultúra alakulására, de nagymértékben motiválják az alkalmazottakat is. A Fülöp-szigeteki Alkalmazotti Tanácsok Szövetsége Alapítvány (ECAP) - az alkalmazotti tanácsok struktúráját, rendszerét és filozófiáját tekintve - egyaránt támogatást nyújt az egységes elvek szerinti felépítéshez. Az előadó tételesen ismertette az alkalmazottak "irányított felhatalmazásának" elemeit, az emberi erőforrás irányításának fejlesztését célzó programokat, valamint ezeknek a szervezet eredményességére gyakorolt hatását.

4.4.3. D3 szekció: Partnerség és vezetés

A szekció elnöki tisztét Prof. Dr. Yoshio Kondo (Japán) töltötte be, társelnökként pedig Tóth Péter (Herendi Porcelánmanufaktúra) volt jelen. A szekció jelentős látogatottságnak örvendett, amelyen a következő előadások hangzottak el:

Dr. Yoshio Kondo (Japán): Partnerség és vezetés

Horacio L. Romańa (Argentína): A minőség megközelítése az új generációk számára

Dr. Barrie G. Dale (Egyesült Királyság): Minőségfejlesztési kezdeményezések: a tartalékok vizsgálata

Paul Wright (Egyesült Királyság): Az emberek különbözőek!

Nemcsak a szervezetek, hanem az egyének is különböznek a változásokhoz, a problémák megoldásához való viszonyuk tekintetében, a szervezeteknek pedig profitálniuk kell ebből, az üzleti kiválóság érdekében tett erőfeszítéseik során - állapította meg a brit előadó.

A kiválóság mind a folyamatos fejlesztéseket, mind az áttöréses változásokat igényli, és az egyes munkatársak predesztináltan részesítik előnyben az egyiket vagy a másikat. Az alkalmazkodó-elfogadók (akik a folyamatos fejlesztést részesítik előnyben) inkább a már bevált folyamatokat szeretik folytatni, javítva azt korszerű megközelítésekkel. Az innovátorok (akik inkább az áttöréses fejlesztéseket preferálják) más módon szeretnék folytatni tevékenységüket, keresvén az új, váratlan megoldásokat. E személyes preferenciák mérhetők a világszerte ismert Kirton Adaption-Innovation Inventory, azaz a KAI-módszer segítségével.

Az emberek preferenciáinak és annak megértése, hogy milyen feltételek között, milyen feladatok érdekében tud kreativitásuk kibontakozni, a sikeres teamépítést segíti elő. Felvázolható ugyanis a team KAI-profilja, amely lehetővé teszi az adaptív és innovatív személyiségek, mozgató erők közötti egyensúly beállítását. Még fontosabb talán, hogy e tényezők megismerése elvezethet az egyes munkatársak személyes erősségeinek felismerése és kiaknázása, a különbségek nagyobb mértékű tolerálása irányába. Az eredmény pedig a csapat megnövekedett kreativitása lesz.

4.5. A minőség helyzete az egyes szakágazatokban

4.5.1. D4 szekció: Minőség a szolgáltatások területén

Az ülésen Prof. John Murphy (Írország) elnökölt, a társelnöki tisztet Földesi Tamás (Magyar Szabványügyi Testület) töltötte be, amelyen a következő előadások kerültek napirendre:

Dr. Walter Geiger (Németország): Minőségirányítási alapmodellek jelentősége a szolgáltatások fejlesztésében

Földesi Tamás (Magyarország): Az ISO 9000 és a szolgáltatások (Az előadás teljes anyaga megjelent az MM 2000/5 füzetében)

Heinz Bleiker és dr. Fritz Forrer (Svájc): Minőségirányítás a szolgáltató iparban - egy piaci felmérés Kelet-Svájcban

Dušan Plichta (Szlovákia): TQM, QS-9000, VDA 6.x, ISO 9001:2000 - az elmélettől a gyakorlati alkalmazásig

4.5.2. D5 szekció: Minőség a közszolgálati szektorban

A szekció elnöki tisztségét Manfred Merten (Ausztria) töltötte be, a társelnöki tisztség ellátására Alf Martienssen (Merten & Martienssen, Budapest) kapott felkérést. A résztvevők a következő előadásokat hallgatták meg:

Manfred Merten (Ausztria): Minőségügyi trendek a közszolgálati szektorban: a kérelmezőtől az ügyfélig

Peter Reichert (Ausztria): Képes az állam a takarékosságra? - Stratégiák és elképzelések a polgárközpontú tevékenységre az állami adminisztrációban

Dr. Lukas Andreas Scherer (Svájc): ISO 9001 és ISO 14001 az önkormányzatok számára - Hogyan növelhető a hatékonyság és a szolgáltatások színvonala a közművekben?

Alf Martienssen (Magyarország): A keleti típusú városirányítás a nyugati felé halad a minőségmenedzsment segítségével

4.5.3. C7 szekció: Minőség a gépjárműgyártásban

A szekcióülést, amelyet Lepsényi István (Knorr Bremse Fékrendszerek Kft.) vezetett, nagy érdeklődés kísérte, amelyen a következő előadások hangzottak el:

Dr. Emilio di Camillo (Olaszország): Minőség az autógyártó iparban és az OICA tevékenysége

Anthony Reeve (Egyesült Királyság): Minőségirányítás az Egyesült Királyságbeli DENSO cégnél

Dr. Edgar Dietrich (Németország): Helyzetkép az autóiparban: elkötelezettség, technológia, folyamatmenedzsment

Yoshiro Hayashi (Japán): Teljes körű minőségirányítás a Toyotánál

4.5.4. C8 szekció: Minőség az építőiparban

A szekciót Gereben Zoltán (ÉMI Rt.) vezette. A mintegy harminc fő részvételével megtartott ülés a jelentőségéhez mérten nagyobb érdeklődésre tarthatott volna igényt. A résztvevőknek kb. a fele volt hazai, fele külföldi. A hazai részvételt nyilván korlátozta a nagy költség, a külföldiekét az építésben érdekeltek csekély részaránya a kongresszus résztvevői között. Ez utóbbi bizonyára alapvetően annak tudható be, hogy az EOQ tevékenységét nem ismerik kellően külföldön az építéshez kapcsolódó szervezetek körében. Feltehetően ebben annak is szerepe van, hogy az EOQ-ban jó ideje nem működik építési tagozat. Hogy ezt a helyzetet az európai építésügy mértékadó személyigei közül többen nem tartják kielégítőnek, azt az is bizonyítja, hogy a szóban forgó szekció négy előadója közül három éppen e személyiségek köréből vállalkozott a kongresszuson való megszólalásra:

- Prof. Dr. Horst Bossenmayer a nagytekintélyű DIBt (Deutsche Institut für Bautechnik) elnöke,

- Prof. Dr. Peter C. Hewlett a BBA (British Board of Agrément) európai építési termékengedélyezés meghatározó szervezetének ügyvezető igazgatója, korábbi elnöke az UEAtc-nak (Union Européenne d'Agrément technique dans la construction), majd az EU Építési termék direktívája által létesített EOTA-nak (European Organisation for Technical Approvals),

- Alain Maugard az európai építési kutatásban, termékvizsgálatban központi szerepet betöltő francia CSTB (Centre Scientifique et Technique du Batiment) elnöke, amellett ugyancsak elnöke az európai építőipari kutatóintézeteket összefogó ENBRI-nek (European Network of Building Research Institute).

Értékes előadással gazdagította a szekcióülést Hanish W. Robertson úr, a skót Morrison Construction Group minőségügyi vezetője is.

Az elhangzott előadások jegyzéke:

Dr. Peter C. Hewlett (Egyesült Királyság): Innováció és szabályozás: nemzeti és európai műszaki megfelelőség szerepe az építőiparban

Dr. Horst J. Bossenmayer (Németország): Egészségvédelem az építőiparban

Alain Maugard (Franciaország): A termékminőségtől az épület minőségéig

Hamish W. Robertson (Egyesült Királyság): A teljesítmény és a versenyképesség növelése a Balanced Business Scorecard segítségével

Az előadásokhoz kapcsolódó kérdések és ezeknek megválaszolása után a szekció elnöke felvetette, hogy megfontolandónak tartaná az EOQ Építőipari tagozatának felélesztését. E felvetésre mind az ülés hallgatósága, mind az előadók nagyon pozitívan reagáltak, és határozott támogatásukat is kifejezésre juttatták. A kongresszus rendezésének színvonala általános elismerést aratott az ülés résztvevőinek körében.

4.5.5. D7 és D8 szekció: Minőség és információtechnika

Nyolc előadás hangzott el, az előre meghirdetett program szerint. Az előadások látogatottsága az információtechnika iránti fokozódó érdeklődést jelezte. A szekcióülés elnöke Karl Frühauf (Svájc) volt, ő egyben az EOQ Szoftvermunkacsoport titkára, nemzetközileg elismert szoftverszakértő, a svájci INFOGEM cég társalapítója és a kelet-közép-európai térség szakmai felkészültségének jó ismerője, szlovákiai születésű, de magyar anyanyelvű szakember. A társelnöki tisztséget Kesselyák Péter (Hírközlési Főfelügyelet) látta el.

A két szekcióülés programja a következő előadásokat tartalmazta:

Karl Frühauf (Svájc): Szoftverminőség az információs társadalom számára

Szoboszlai Imre (Magyarország): Minőség- és folyamatirányítás a telekommunikációs rendszerek fejlesztésében

Finn Noorgard Svendsen (Dánia): Kihívások és esélyek a szoftverminőség számára

Kesselyák Péter (Magyarország): Új minőségi jellemzők az információs társadalomban (Az előadás teljes anyaga megjelent az MM 2000/6 füzetében)

Dr. Huey-Der Chu (Taiwan): Minőségirányítási keretprogram az információs rendszerekhez

Elixabete Ostolaza (Spanyolország): A vállalati eredmények javítása a szoftverfelhasználó szervezetekben az EFQM/SPICE integrált modell segítségével

Jorma Vakkuri (Finnország): Rugalmas TQM az információs társadalomban

Dr. Karl-Heinz Augenstein (Németország): A távközlési ipar TL 9000 szerinti speciális minőségi követelményei és összehasonlító mértékei

Összefoglalva megállapítható, hogy az előadások színvonala átlagon felüli volt, a hallgatóságtól érkező visszajelzések általános elégedettséget tükröztek. Egyes előadások után több kérdés és hozzászólás hangzott el. Olykor élénk párbeszéd alakult ki az előadó és a hozzászólók között, ami a korábbi szekcióülésekre nem volt jellemző.

5. Záró plenáris és ünnepi ülés

A záró plenáris ülést az Európai Minőségügyi Szervezet és a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia közösen rendezte, a Minőségügyi trendek az új évezredben főtéma köré csoportosítva. Dr. Molnár Pál az ülés hallgatóságának bemutatta dr. Yoshio Kondo (Japán) professzort, akinek elnökletével a következő záró plenáris előadások megtartására került sor:

Prof. Dr. Hans-Dieter Seghezzi (Liechtenstein): Az új ISO-szabványok és a továbbfejlesztett EFQM Kiválósági modell (Az előadás teljes szövege megjelent az MM 2000/4 számában)

Dr. Armand Val Feigenbaum (USA): Minőségügyi trendek az új évezredben (Az előadás teljes szövege megjelent az MM 2000/6 számában)

A záró ünnepi ülést - külön szünet beiktatása nélkül - dr. Molnár Pál vezette le. Az első előadó, Shoji Shiba professzor (Japán) bevezetőt tartott a IIASA-SHIBA-díjak átadásához a következő témában:

Dr. Shoji Shiba (Japán) és dr. Asbóth Tibor (Magyarország): A társadalmi tanulás magyar útja a minőség területén: a IIASA-SHIBA-díj (Az előadás teljes szövege megjelent az MM 2000/4 számában)

Az előadást követően került sor a IIASA-SHIBA-díjak átadására.

Az ünnepélyes díjátadás után Pongorné dr. Csákvári Marianne, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára dr. Matolcsy György gazdasági miniszter képviseletében köszöntötte a kongresszusi résztvevőket. Rámutatott arra, hogy a Kongresszus jelmondatához jól illik a Széchenyi Terv, ez - többek között - célként fogalmazza meg olyan speciális feltételek létrehozását, amely a fenntartható gazdasági és környezeti fejlesztésre, valamint a társadalom jólétének biztosítására ösztönzi a szervezeteket. A GM elkötelezte magát a kis- és középvállalatok támogatása mellett, hogy ebben a szférában is megvalósulhasson a minőségközpontú gondolkodás, illetve az ISO 9000:2000-es szabványok szerinti tanúsítás elterjedése. A minőségügyi rendszerek kiépítése az EU-konform megfelelőségértékelési eljárások alkalmazása szempontjából is elengedhetetlen.

Kovács József, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója a Nemzeti Minőség Klub elnökeként értékelte a 44. EOQ Kongresszus jelentőségét Magyarország számára. Emlékeztetett rá, hogy az 1997-ben megalakult klub elsődleges feladata a Nemzeti Minőségi Díj minél szélesebb körű népszerűsítése, továbbá az európai integrációhoz szükséges minőségszemlélet kialakításának elősegítése. A klub alapvető célja az egymástól tanulás, a legjobb gyakorlat és a tapasztalatok továbbadása, az új minőségirányítási szemlélet terjesztése, továbbá a nemzeti minőségprogram kialakításának és megvalósításának elősegítése. Jelenleg a klubnak 81 tagja van, de a tagság évről évre bővül az újabb díjazottakkal.

Jövőképükben a klub igényes, színvonalas, egymástól tanulni tudó és akaró emberek, szervezetek közösségét jelenti, amelyben a tagság továbbra is megtiszteltetés, mivel komoly megmérettetés eredménye. Ennek érdekében a klub tagjai a következő célok és tevékenységek megvalósítására törekszenek:

1. A modern vezetői szemlélet és a kiválóság szellemének meghonosítása a vállalkozások és a közszolgálati szféra területén.

2. A tapasztalatok továbbadása szakmai rendezvények és a sajtó segítségével.

3. Az emberi minőség folyamatos fejlesztése és a minőségorientált gondolkodás országos szintű terjesztése.

4. A "best practice" és a benchmarking tevékenység elmélyítése, az egymástól tanulás lehetőségének kiterjesztése országon belül és kívül.

5. Meghatározó fórummá válni a nemzeti minőségpolitika és program kialakítása és megvalósítása során.

A klub legfőbb küldetése a jövőben is a tapasztalatok továbbadása és a kiválósági modell terjesztése marad.

Seán Conlan, az EOQ elnöke rövid záró előadásában áttekintette a Kongresszus eseményeit. A számszerű adatokon kívül külön megemlítette a gyárlátogatásokat és a kulturális eseményeket, amelyek mindegyike - megítélése szerint - az EOQ történetében rekordnak minősül. A legfontosabb, kézzel nem fogható eredmény azonban az a sok új ismeretanyag, amihez a résztvevők az előadásokon, a kávészünetekben folytatott beszélgetéseken és más rendezvényeken jutottak hozzá. Nincs egész Európában még egy ország, amely olyan nagyfokú elkötelezettséget mutat a minőség ügye iránt, mint Magyarország: erre utal az, hogy a miniszterelnök, több miniszter, államtitkár és számos más felső szintű vezető is részt vett a Kongresszuson.

Az elnök gratulált a magyar vezetőknek a támogatás megadásáért, majd a Kongresszus nyitottságát és nemzetközi jellegét méltatta. Mint mondotta, ez pontosan beleillik az EOQ jövőképébe, miszerint minél több új eszmének és gondolatnak kell terítékre kerülnie. Magyarországot semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy csatlakozzék az európai országok nagy közösségéhez. Olyan játék kialakulásának lehettünk tanúi, amelyben mindenki csak nyerhet (win/win), mert itt nincsenek vesztesek.

Dr. Molnár Pál zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a Kongresszus és a kapcsolódó nagyszabású kiállítás sikeres megvalósításához. Külön kiemelte a magyar kormány támogatását és a legmagasabb szintű kongresszusi képviseletet. Meleg szavakkal méltatta az EOQ szerepét, a szekcióelnökök és az előadók munkáját. Megköszönte a szponzoroknak az anyagi támogatást, és sok sikert kívánt a Kongresszus összes résztvevőjének, akik azért jöttek Magyarország fővárosába, hogy kicseréljék a minőség területén összegyűjtött ismereteiket és tapasztalataikat. Reményét fejezte ki, hogy a külföldi résztvevők - hazájukba visszatérve - öregbítik a magyar történelem és kultúra jó hírnevét a világban. A Kongresszus négy napos munkáját igen hasznosnak nevezte, mivel a közeli jövő legégetőbb problémáinak megvitatásából minden résztvevő sok használható információhoz és gyakorlati tapasztalathoz jutott hozzá az új minőségirányítási koncepciók, a benchmarking, az ISO 9000:2000-es szabványsorozat stb. területén.

Az ünnepi zárszó keretében dr. Molnár Pál a következő magyar szakembereknek nyújtott át kitüntetést életművükért, illetve a minőségügy területén végzett kimagasló tevékenységükért:

Dányi István Elektromérnök és a Nemzetközi Menedzsment Központban szerzett projektmenedzseri diplomát. A minőségirányítás területén több mint 20 éves ipari gyakorlattal rendelkezik. Kulcsfontosságú szerepet játszott az EU-konform minőségügyi rendszerek magyarországi elterjesztésében. Ugyancsak elévülhetetlen érdemeket szerzett a IIASA-SHIBA-díj, illetve a Nemzeti Minőségi Díj létrehozásában Magyarországon. A Gazdasági Minisztérium képviseletében hathatósan hozzájárult a 44. Európai Minőségügyi Konferencia megszervezéséhez.

Kovács József A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-nek, a 44. EOQ Kongresszus kulturális főszponzorának ügyvezető vezérigazgatója és a Nemzeti Minőség Klub elnöke. Nagy nyelvtudásával és nemzetközi kapcsolataival jelentősen segítette cége prominens világpiaci pozíciójának megszilárdítását. Vezetése alatt a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. maximálisan elkötelezte magát az emberek életminőségének javítása, valamint a környezet szisztematikus védelme és fejlesztése mellett.

Földesi Tamás 2000-ben töltötte be 80. életévét. Igen nagy szakmai gyakorlattal rendelkezik a szabványosítás területén, évekig dolgozott az ISO Központi Titkárságán. 1985-től hat éven keresztül az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság titkári funkcióját töltötte be. Jelenleg a Magyar Szabványügyi Testület Oktatási Központjának főtanácsosa és tanára a minőségirányítás és a tanúsítás területén. Három könyv és számos egyéb publikáció szerzője. Életművéért és az oktatás terén kifejtett tevékenységéért 1997-ben IIASA-SHIBA-díjban részesült. Jelenleg tagja az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Választmányának és Szakembertanúsítási Bizottságának.

Dr. Sütő Kálmán Jól ismert személyiség a magyar minőségügy történetében. 1972-ben egyik kezdeményezője volt Magyarország bekapcsolódásának az EOQC tevékenységébe és támogatta a magyar minőségügyi szakemberek aktív részvételét az EOQC szakbizottságainak munkájában. 1972 és 1990 között az EOQC Magyar Nemzeti Bizottság elnöki funkcióját töltötte be, 1979-ben megrendezte Budapesten a szervezet 23. Kongresszusát. Három ízben választották meg az EOQ alelnökévé, sőt 1984-től 1986-ig az EOQ elnöke volt. Szűkebb szakterülete a szabványosítás és a fogyasztóvédelem. Jelenleg az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnöke.

Befejezésül dr. Molnár Pál átadta az EOQ zászlaját a 45., 2001. szeptember 19-21. között Isztambulban (Törökország) megrendezendő Kongresszus Szervező Bizottsága jelenlevő képviselőjének. A 45. Kongresszus jelmondata a következő: Minőség - belépőjegy a globális versenybe.

A kongresszusi bankettre a Néprajzi Múzeumban került sor, ezen több, mint 400 vendég élvezte a kiváló vacsorát, az egyes történelmi korok táncosait és a gyönyörű környezetet.

6. A kongresszushoz kapcsolódó céglátogatások

A korábbi EOQ Kongresszusokat követő üzemlátogatások hagyományait elevenítette fel a 44. Kongresszust követő napra meghirdetett magyar céglátogatási program. Az előzetes bejelentkezések alapján a következő 11 cég látogatására került sor:

BURTON-APTA Tűzállóanyag-gyártó Kft., Hódmezővásárhely

DREHER Sörgyárak Rt., Budapest

DUNAPACK Papír és Csomagolóanyag Rt., Budapest

ELECTROLUX Lehel Hűtőgépgyár Kft., Jászberény

ERICSSON Távközlési Kft., Budapest

GANZ-DAVID BROWN Hajtóműgyártó Kft., Budapest

Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., Herend

KNORR-BREMSE Fékrendszerek Kft., Kecskemét

PICK Szeged Rt., Szeged

Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszaújváros

UB Hungary Győri Keksz Rt. Székesfehérvári Üzeme, Győr

Talán azért is, mivel az utóbbi néhány évben megrendezett EOQ Kongresszusok után nem volt céglátogatás a programba iktatva, most igen nagy érdeklődés mutatkozott az ajánlott üzemlátogatások iránt. Az egyes cégekhez általában 10-15 fős, egyes esetekben 30 fős csoportok jelentkeztek. Ez alól csak a Herendi Porcelánmanufaktúra képezett kivételt, ahol a két csoportban bejelentkezett látogatók száma meghaladta a 80 főt.

Sajnálatos módon - talán a nagy meleg miatt - több céghez nem minden bejelentkezett kongresszusi résztvevő látogatott el, pedig az összeállított programok kivétel nélkül igényesek és magas színvonalúak voltak.

A látogatások napirendjét általában az jellemezte, hogy a vendégek vezetői szintű fogadása után a cég vezetői - elsősorban a minőségbiztosításért felelős vezetők - rövid áttekintést adtak az üzem történetéről, tevékenységéről, bel- és külföldi gazdasági kapcsolatairól, valamint a jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli terveiről. Ezt a tájékoztatót 2-3 órás üzemlátogatás követte, melynek során a vendégek megtekintették a cég legfontosabb részlegeit.

Szinte minden vállalatnál nagy érdeklődés mutatkozott a minőségügyi rendszerek kialakítása, a Nemzeti Minőségi Díj elnyerésének körülményei és a gazdasági eredmények iránt. A jó hangulaton és az intenzív eszmecseréken kívül a látogatások olyan szempontból is igen hasznosak voltak, hogy felkeltették a külföldi szakemberek érdeklődését a konkrét együttműködés iránt: többen közülük kilátásba helyezték, hogy visszatérve hazájukba hivatalos úton is felveszik a kapcsolatot a meglátogatott magyar céggel.

A vendégek kivétel nélkül rendkívül kedvezően nyilatkoztak az üzemlátogatáson tapasztaltakról, és köszönték meg szóban vagy később írásban (fax, levél, e-mail) a látogatás lehetőségét. Így ez a program is elérte célját, mivel az elégedett vendégek bizonyára jó hírét viszik cégeinknek, országunknak, a magyar minőségügyi szakemberek tudásának, gyakorlati eredményeinek és vendégszeretetünknek szerte a világban. Külön köszönet illeti mindazokat, akik ebben bármely szinten közreműködtek.

7. Találkozó Dr. Feigenbaummal

A 44. Kongresszus meghívott világhírű előadója, dr. Armand V. Feigenbaum, aki a Kongresszus záró plenáris ülésén tartott előadást, felajánlotta, hogy fivérével, dr. Donald Feigenbaummal együttesen tájékoztatót tart a Magyarországon működő nagyvállalatok legfelső vezetőinek szűk csoportja részére. A két fivér, az amerikai General System Company elnökeként, illetve alelnökeként minden évben néhányszor találkozik az USA 15-20 válogatott vezető cégének első számú irányítójával, ami a kiválasztott cégek számára igen nagy elismerésnek számít, és amiért - a kapott információk szerint - szinte valamennyi számításba jövő amerikai cég verseng. A viszonylag rövid idejű (általában 2-3 órás) tájékoztató a nyilvánosság kizárásával és bizonyos titoktartási kötelezettséggel jár. Tudomásunk szerint a Magyarországon tervezett összejövetel a General System Company legfelső vezetőinek első ilyen jellegű külföldi fellépése volt, s ehhez - több más feltétel között - fel kellett vállalni a média kizárását.

A találkozóra 2000. június 13-án délután 16.30-18.30 között a Gellért Szálló egyik különtermében került sor. Meghívót elsősorban a Nemzeti Minőség Klub egyes tagvállalatai és néhány más, a minőség iránt közismerten elkötelezett cég első számú vezetőjének, valamint más elismert minőségügyi szakembernek küldtünk.

E felkérésnek eleget téve a következő vezetők és minőségügyi szakértők vettek részt a zártkörű beszélgetésen:

Dr. Aschner Gábor, a Magyar Minőség Társaság ügyvezető igazgatója

Dr. Balogh Albert, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke

Fodor István, az Ericsson Távközlési Kft. vezérigazgatója

Földesi Tamás, a Magyar Szabványügyi Testület főtanácsosa

Gereben Zoltán, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Rt. vezérigazgatója

Hopka Imre, a DUNAPACK Papír és Csomagolóanyag Rt. marketingigazgatója

Kovács Attila, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. vezérigazgató-helyettese

Kovács József, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. vezérigazgatója

Lepsényi István, a Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója

Dr. Molnár Pál, az EOQ MNB elnöke

Dr. Réthelyi Miklós, a SOTE Menedzserképző Központ igazgatója

Réti Vilmos, a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. műszaki vezérigazgatója

Takács János, az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Rt. vezérigazgatója.

Dr. Molnár Pál örömmel üdvözölte a megjelenteket és röviden bemutatta a két fivért a következők szerint:

Dr. Armand V. Feigenbaum, a General Systems Company Inc., USA elnök-vezérigazgatója. A General Systems Company feladatkörébe menedzsmentrendszerek tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése tartozik, e feladatokat a világ minden részén, számos nagy termelő és szolgáltató vállalatnál végzi.

Dr. Feigenbaum a Teljes körű minőségszabályozás megalapítója, azonos című könyvében újszerű megközelítéssel írta le a minőség és a jövedelmezőség kapcsolatrendszerét, s ezzel igen nagy hatást gyakorolt a fejlett világ menedzsmentstratégiáira. 1992-ben beválasztották az Egyesült Államok Országos Mérnökakadémiájába. Alapító első elnöke az egész világra kiterjedő Nemzetközi Minőségügyi Akadémiának. Sok más szakmai társaságnak is tagja.

A minőségmenedzsment terén kifejtett életművéért dr. Armand Feigenbaum megkapta az Országos Menedzsment- és Rendszertani Intézet Megkülönböztetett Szolgálatok Díját. Sok más egyéb díjjal és érdemrenddel is kitüntették. A Minőségügyi Világtanács a 20. század vezető minőségügyi személyiségének ismerte el, és kitüntette őt A 20. Század Minőségügyi Bajnoka megtisztelő címmel.

Dr. Armand Feigenbaum nevével fémjelezve számos díjat alapítottak, amelyekkel olyan személyeket tüntetnek ki, akik jelentős mértékben járultak hozzá a minőség ügyéhez. Így például a szingapúri nemzeti minőségdíjat Feigenbaum Arany Medálnak nevezik. Ő az első élő személy, akinek nevére az Amerikai Minőségügyi Társaság éves nemzeti díjat alapított.

Dr. Donald S. Feigenbaum, a General Systems Company Inc., USA ügyvezető alelnöke a világ egyik elismert vezető szakembere a rendszermenedzsment és a rendszertechnika terén. Rendkívül hatékony és pragmatikus tevékenységével kiváló üzleti eredmények felmutatására képes. Üzleti karrierjét mint mérnök kezdte, de már nagyon korán a mérnöktudományok értékoldala kifejlesztésének úttörője lett. Később az ő irányítása alatt az International Systems Company vezető pozícióra tett szert a rendszertechnikai iparban.

Donald S. Feigenbaum munkája és publikációi a rendszertechnika területén igen nagy hatással voltak a szervezetek modern menedzsmentgyakorlatára, szerte az egész világon. Az Union College-től megkapta a Tudományok Doktora címet. A Massachusetts Egyetem megalapította az Armand V. és a Donald S. Feigenbaum Megkülönböztetett Professzori Státuszt.

Donald S. Feigenbaum nagy érdeklődést mutat a szakmai mérnöktudományok és menedzsmenttevékenység iránt. Számos szakmai társaság, többek között a Szakmérnökök Országos Egyesületének tagja. Alapító elnöke, majd nyolc éven keresztül elnöke volt az Amerikai Minőségirányítási Társaság Rendszermérnöki Bizottságának. Már igen régóta regisztrált szakmérnök, és mint ilyen, rendkívül aktív. Közreműködik számos kormányzati és civil szervezetben.

A résztvevők rövid bemutatása után dr. Armand V. Feigenbaum részletes bevezetőt tartott a világ fő fejlődési irányait meghatározó három trendről. Ezek:

- új, a vevőorientált minőség által irányított világpiac;

- új technikák kifejlesztése és bevezetése;

- új üzleti modellek kialakítása és alkalmazása az üzleti kiválóság elérése érdekében.

A minőségügyi szakemberek mind a három fő irány végrehajtási folyamatában közreműködnek, de csak a harmadik kialakításában játszanak meghatározó szerepet, azaz véleménye szerint csak azt tartják nagyrészt ellenőrzés alatt. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy hol és mely területeken érdemes beruházni. Az ilyen jellegű vezetői döntésekben a következő fő szempontok a meghatározók:

- kiemelkedően nagy vevői (használati) érték létrehozása;

- az új technikák sikeres alkalmazása;

- a humán erőforrások hatékonysága;

- az üzleti és a beszállítói partnerségben rejlő kapacitás;

- új, a helyes stratégiai döntések meghozatalában segítő pénzügyi rendszerek bevezetése;

- a vezetés és a részvényesek "minősége".

A technikák gyors fejlődése a technikai színvonal világméretű kiegyenlítődéséhez vezet, és az internet közvetlen befolyásoló szerepet kap a technikák alkalmazásában. Az USÁ-ban az internetes vásárlások értéke már meghaladja az 5 %-ot, s ez a vevői szerepkör és a vevői megelégedettség gyökeres megváltozásához vezet. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztés ma már a legtöbb területen képes két havonta új termékeket produkálni. A legfelső vezetőknek ebből eredően az eddigieknél is alaposabban, mélyebben kell érteniük és érezniük az adott cég piaci helyzetét, valamint a döntési kulcsterületeket. Ez azért is lényeges, mert például a General Motors, a világ legnagyobb cége döntéseinek 82 %-át a GM beszállítói alapvetően befolyásolják. A vezetőségnek tehát eddigi feladatai mellé fel kell vállalnia a partneri kapcsolatok és bennük a beszállítók stratégiai irányítását is.

A bevezető előadás és az azt követő eszmecsere fókuszában a vezetés szerepe állt. A résztvevők meggyőző példákkal és személyes tapasztalatokkal bizonyították, hogy a legjobb magyarországi cégek az amerikai cégekhez hasonló feladatokkal, problémákkal, megoldásra váró kihívásokkal és növekedési gátakkal szembesülnek.

Az előadás és az eszmecsere - ha megoldásokat nem is, de - útmutatást adott a lehetséges kitörési irányokra. Ezek részletei a megbeszélés zártkörűsége következtében természetesen nem közölhetők.

Dr. Molnár Pál zárszavában az előadókhoz intézett elismerő szavakon és a köszöneten kívül pozitívan értékelte a magyar vezetők felkészültségét, a problémák iránti érzékenységét, nyitottságát és vitakészségét. A résztvevők megkapták dr. Armand V. Feigenbaumnak az utóbbi időben a Financial Times-ban megjelent két rövid, de igen érdekes cikkét.

8. A Nemzetközi Minőségügyi Akadémia ülése Herenden

A Nemzetközi Minőségügyi Akadémia (IAQ) Madridban - a 43. EOQ Kongresszus keretében - megtartott ülésén felvetődött az a gondolat, hogy a magyarországi akadémiai ülésszakra a budapesti 44. EOQ Kongresszust követő napon, Herenden kerüljön sor. A Herendi Porcelánmanufaktúra vezetősége igen kedvezően fogadta a kérést, hogy legyen házigazdája a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia 2000. június 16-i ülésének.

A Nemzetközi Minőségügyi Akadémia jelenleg a világ mind az öt kontinensének 28 országából származó 68 elismert minőségügyi szakértőjét, tudósát tudja tagjai sorában, akiket választás útján érhet ez a megtiszteltetés. Az IAQ független, önálló nemprofitorientált szervezet, a küldetése az, hogy teljes mértékben hasznosítsa az akadémikusok tudását, ismereteit és kommunikatív képességeit annak érdekében, hogy a minőség filozófiáját, valamint elméletét és gyakorlatát az emberek javára fejlessze, gyarapítsa, és tevékenységével a legkorszerűbb ismeretek alkalmazását elősegítse. Ennek érdekében

- saját, önálló konferenciákat és szemináriumokat szervez;

- közreműködik más kongresszusok és rendezvények programjának kialakításában előadásokkal, önálló szekciókkal és szekcióelnöki tisztségek betöltésével a világ minden táján;

- 1988 óta megjelenteti a Best on Quality angol nyelvű, éves kiadványsorozatot;

- 1999 óta szerkeszti és kiadja a TQM Magazint;

- negyedéves hírlevelet jelentet meg CONTACT megnevezéssel.

Külön érdemes kiemelni az IAQ megalapítása 50 éves évfordulója alkalmából, 1996-ban kiadott Jubileumi Évkönyvet.

Az akadémiai tagság szigorú kritériumokhoz van kötve, ezek közül a következők kapnak nagyobb prioritást:

- legalább egy minőségtárgyú szakkönyv szerzősége vagy társszerzősége, amelyet valamelyik világnyelven is kiadtak;

- jelentős számú szakirányú publikáció elismert nemzetközi szakfolyóiratokban;

- vezető pozíció a nemzeti és lehetőleg valamelyik nemzetközi minőségügyi szervezetben is;

- nemzeti és/vagy nemzetközi elismerések;

- eredményes részvétel hosszantartó és nagyszabású (lehetőleg nemzetközi) minőségfejlesztő projektekben.

A Budapesten megrendezett, 44. EOQ Kongresszuson rekordszámú akadémikus vett részt. Ezt jól igazolja a következő felsorolás a legutóbbi Minőségügyi Világkongresszusok részvételi adatai alapján:

1990 San Francisco (USA) 29 akadémikus

1993 Helsinki (Finnország) 29 akadémikus

1996 Yokohama (Japán) 33 akadémikus

1999 Anaheim (USA) 26 akadémikus

[ 2000 Budapest (Magyarország) 34 akadémikus ]

Budapest zárójelben való szerepeltetését az indokolja, hogy a 44. Kongresszus nem minősült hivatalosan Világkongresszusnak, mivel ilyet, egy erre vonatkozó megállapodás alapján, az EOQ, az ASQ (USA) és a JUSE (Japán) felváltva csak minden harmadik évben rendez.

Herendre 26 akadémikus látogatott el, megfigyelőként elkísérte őket az ASQ ügyvezető igazgatója, Paul Borawski, mint az IAQ Főtitkárságának képviselője. A további kísérőkkel együtt az IAQ-delegáció összesen 42 főből állt.

Az akadémikusok Marcos Bertin (Argentína) elnök vezetésével a következő főbb témaköröket tárgyalták meg:

- A Jelölőbizottság előterjesztése, ebben megnevezték a három nyugállományba vonuló akadémikust, a két új tagot (Bertrand Jouslin de Noray, Franciaország és Molnár Pál, Magyarország), és röviden megvitatták a jelenlegi négy tagjelölt felülvizsgálatának eddigi eredményeit. Szavazásra az ülésen nem került sor, de elvi döntés született arról, hogy a következő években az akadémikusok számát növelni kívánatos.

- Spencer Hutchens, az IAQ elnöke rövid pénzügyi beszámolót tartott az év első öt hónapjának viszonylag kedvezően alakult pénzügyi adatairól.

- Az elmúlt évben megválasztott két új tag: Bo Bergman, Svédország és Sergio Foguel, Brazília megtartotta székfoglaló előadását a korábban elfogadott témakörről.

- Az IAQ alelnöke, Tito Conti (Olaszország) részletes tájékoztatást adott az akadémikusok évenként ajánlott önértékeléséről, amelynek az a célja, hogy az akadémikusok alkalmasságát és az érvényes kritériumok teljesülését rendszeres megfigyelés alatt tartsa. A nem eléggé aktív akadémikusok - első lépésként - "levelező tag" minősítést fognak kapni.

- Hosszabb vita alakult ki a jelenleg kidolgozás alatt álló IAQ-projektekről. Annak ellenére, hogy néhány projekt az elmúlt időszakban sikeresen befejeződött ("Quality Improvement Handbook"; "Development of Asia Pacific Quality Award", "Integrating Quality Management System"), jelenleg 15 projekten rövidebb-hosszabb idő óta dolgoznak az IAQ keretén belül. A színvonal tartása, illetve javítása érdekében az a vélemény alakult ki, hogy az IAQ kapacitása jelenleg 4 hivatalos projekt felvállalására ad lehetőséget, ezeket a meghatározott határidőre a lehető legmagasabb színvonalon kívánatos befejezni, és azután különböző formában közkinccsé tenni.

Az IAQ szűkebb vezetősége - a hivatalos napirenden kívül - értékelte a budapesti, 44. EOQ Kongresszus szakmai színvonalát. Megállapították, hogy a szekciók és a legtöbb előadás kiváló minősítést érdemelnek. A világ vezető minőségügyi szakemberei jelenleg hozzávetőlegesen ilyen szintű tudással rendelkeznek, mivel kevés meghatározó tudású szakértő és tudós maradt távol a Kongresszustól. Helyes volt az átlagnál nagyobb teret adni a kelet-közép- és kelet-európai országok előadóinak, bár előadásaik nem minden esetben érték el az igen magas átlagos színvonalat. Jobb lett volna azonban, ha a gyakorlati szakemberek előadásai még nagyobb részarányt képviseltek volna a tanácsadók és az elméleti szakemberek előadásainak rovására.

Ugyanezen a fórumon informális megegyezés született Molnár Pál, IAQ-tag székfoglaló előadásának témájáról és annak időpontjáról. Azóta az IAQ elnöke hivatalosan írásban is megerősítette az előadás témáját: Definition and Description of Food Quality, és időpontként meghatározta a 45. EOQ Kongresszus alatti IAQ-ülést, amire 2001. szeptember 20-án vagy 21-én Isztambulban kerül sor.

A Herendi Porcelánmanufaktúra az IAQ-ülés kitűnő házigazdájának bizonyult. Az üzemlátogatás, a bemutatók, a cégvezetőséggel lebonyolított beszélgetések, a PR-munka (regionális TV és rádió) és a kiváló Apicius étterem mindenben igazolták az előzetes elvárásokat, és az IAQ-tagok számára emlékezetessé tették az ismereteink szerint ez idáig egyedülálló, kihelyezett ülést.

9. A 44. EOQ kongresszus résztvevőinek értékelése, valamint a kongresszus hazai és nemzetközi visszhangja

A véleményfelmérés eredménye

Az EOQ vezetősége és a Szervezőbizottság a lehető legpontosabban és a lehető legnagyobb körből merítve kívánta megtudni a résztvevők véleményét, véleménykérő lapokat készítettünk, és azokat a szekciók résztvevői között szétosztottuk. A viszonylag egyszerű kérdőív a következő szempontokat tartalmazta:

I. Általános értékelés

- Összbenyomás

- A témák aktualitása

- A program színvonala

- Technika

- Infrastruktúra

II. A szekció értékelése

- Az előadások színvonala

- Az elnöki teendők ellátásának értékelése

- Az előadások kiegyensúlyozottsága

III. Észrevételek, javaslatok.

Ezeket a viszonylag egyszerű szempontokat (I. és II.) egy 5 pontos skála szerint (kiváló, nagyon jó, jó, közepes, gyenge) kellett a résztvevőknek értékelniük. A kérdőív ezeken az egyedileg minősítendő szempontokon kívül konkrét kérdéseket is tartalmazott:

- a legjobb előadó(k)ra,

- a legkevésbé megfelelő előadó(k)ra és a

- legjobb kiállításra vonatkozóan.

Az összesen visszakapott és értékelhetően kitöltött kérdőívek száma megközelítette az 1000 db-ot, így ezek alapján megbízható véleményt lehetett kialakítani az egész Kongresszus és az egyes szekciók színvonalát illetően.

Ismereteink szerint az EOQ kongresszusok történetében először került sor az előadók és a szekcióelnökök véleményének kérdőíves összegyűjtésére. Az e kérdőívben szereplő szempontok túlnyomórészt azonosak voltak a résztvevői kérdőíveken szerepeltekével, de tartalmaztak olyan kérdéseket is, amelyek a Szervezőbizottsággal való együttműködésre vonatkoztak.

A résztvevői értékeléseket a 4. és a 5. táblázat foglalja össze. Az értékelések számszerű átlagértékei 80 % körül mozognak, s így "nagyon jó" minősítést és igen magas színvonalat jeleznek. Megemlítendő, hogy az észrevételek között is kiemelkedően sok az elismerés, a dicsérő jelző. Különösen örvendetes, hogy néhány magyar előadó a szekciójában a legjobbnak vagy a második legjobbnak minősült.

Nem kevés szekciót - még viszonylag kis pontszám esetén is - több résztvevő a Kongresszus legjobb vagy egyik legjobb szekciójának minősített. Ez is jelzi a Kongresszus kiegyensúlyozottságát és a magas színvonalat.

A kiállítási standok közül a legtöbb szavazatot - a várakozásoknak megfelelően - a Herendi Porcelánmanufaktúráé kapta.

4. táblázat: A szekciók résztvevői értékelése

Kritériumok

A szekciók pontszáma
átlagos legnagyobb legkisebb

I. Általános értékelés

     

- Összbenyomás

4,0

5,0

2,7

- A témák aktualitása

4,1

5,0

3,2

- A program színvonala

4,0

5,0

2,9

- Technika

4,0

4,5

3,1

- Infrastruktúra

3,8

4,5

2,9

II. A szekció értékelése

     

- Az előadások színvonala

3,9

5,0

3,2

- Az elnöki teendők ellátása

4,1

5,0

3,1

- Az előadások kiegyen- súlyozottsága

4,0

5,0

2,3

III. Átfogó értékelés

4,0

5,0

2,3

5. táblázat: A legjobb előadók a résztvevők szerint

A szekció
jele címe

Pont-szám

A legjobb előadó

S1

A minőség oktatása a 2000-es években

4,0

Franklin P. Schargel
(USA)

S2

Megbízhatóság és statisztikai módszerek

4,3

Kemény Sándor
(Magyarország)

S3

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek minősége és biztonsága

4,1

Tomris Altug
(Törökország)

S4

Minőség az egészségügyben

4,2

Réthelyi Miklós (Magyarország)

S5

A tanuló szervezet

4,5

Mette Dyhl (Dánia)

OP

Nyitó plenáris ülés

4,0

Blanton A. Godfrey (USA)

A1+A2

Integrált irányítási rendszerek

4,0

Hans-Dieter Seghezzi (Liechtenstein)

A3+A4

Folyamatorientált menedzsment

3,8

Lynda Fox (USA)

A5

Európai és nemzeti minőségfejlesztő programok

4,0

Stephen Hacker
(USA)

A6

A Flamand Minőségdíj: eszköz az üzleti kiválóság megközelítéséhez

4,3

Geert Bruyneel
(Belgium)

A7

Üzleti kiválóság a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozásához

4,0

Ger Maathuis
(Hollandia)

A8

Önértékelés

4,0

Tito Conti (Olaszország)

B1

Üzleti folyamatok fejlesztése és az áttörés-menedzsment

4,0

H. James Harrington
(USA)

B2

Hat Szigma

3,8

Stanley A. Marash (USA)

B3+B4

Vevői megelégedettség és lojalitás

3,4

Jan A. Eklöf
(Svédország)

B5

Minőségfejlesztő módszerek

4,0

Richard Zultner (USA)

B6

A környezet minősége és az ISO 14000

4,2

Josef Stoll
(Svájc)

B7+B8

A gyenge minőség költségei

4,3

Avigdor Zonnenshain (Izrael)

C1

Az üzleti kiválósági modellek alkalmazása

3,8

Alfred Juriga
(Magyarország)

C2

Az ISO 9000:2000 szabványsorozat innovatív alkalmazása

3,2

Horatio L. Romańa
(Argentína)

C3+C4

A gyártók és a beszállítók kapcsolata

4,0

Chris Felix Brendon (Ausztrália)

C5

Világszínvonalú teljesítmények

3,4

Romain Goorman (Belgium)

C6

Tanúsítás és akkreditálás

4,1

Guido H. Guertler (Németország)

C7

Minőség a gépjárműgyártásban és a QS-9000

4,2

Antony Reeve
(Egyesült Királyság)

C8

Minőség az építőiparban

3,4

Hamish W. Robertson
(Egyesült Királyság)

D1

Az alkalmazottak irányítása és megelégedettsége

4,0

Richard Duggleby
(Egyesült Királyság)

D2

Emberi erőforrások mozgósítása és fejlesztése

3,8

Gloria Soriano Gapuz
(Fülöp-szigetek)

D3

Partnerség és vezetés

4,4

Barrie G. Dale, Paul Wright (Egyesült Királyság)

D4

A szolgáltatások minősége

3,9

Dusan Plichta (Szlovákia)

D5

Minőség a közszolgálati szektorban"

4,0

Peter Reichert
(Ausztria)

D6

A robusztus technika

4,7

Genichi Taguchi (Japán)

D7+D8

Minőség és információtechnika

3,7

Szoboszlai Imre (Magyarország)

CP

Záró plenáris ülés

4,0

Armand Val Feigenbaum (USA)

A továbbfejlesztést szolgálja azonban az a néhány kritikus megjegyzés is, melyeket csak ritkán erősít meg egy másik vagy harmadik résztvevői vélemény. Ezek közül mégis a következők alátámasztottsága és előremutató jellege érdemel említést:

- Annak ellenére, hogy a Kongresszust a Budapest Kongresszusi Központban rendeztük, a legkisebb átlagpontszámot és a legkisebb szekciónkénti maximális pontszámot az infrastruktúra és részben a technika kapta.

- Összességében a legtöbb kritikát a nagy hőmérséklet kapta, különösen megalapozottan a közeli Művelődési Házba kihelyezett előkongresszusi szimpózium, ahol nem volt légkondicionálás.

- Jogosnak kell minősíteni a szinte kizárólag magyar résztvevőktől származó és elenyésző számú kritikát a néhány elmaradt előadás miatt. Ez főként azért sajnálatos, mert még a tartalék előadói helyekért is komoly versengés folyt csaknem minden szekcióban. Az előre be nem jelentett távolmaradó pótlására azonban általában nem lehetséges helyettest találni.

- Gyakrabban érte jogos kritika egyes előadók angol nyelvtudását, s ez néhány magyar előadót is érintett. Több esetben a vetített képek minőségét kifogásolták.

- Többen nehezményezték a szekciók közötti mozgást, mivel ez - a gyakori zsúfoltság miatt - zavarta az előadásokat.

A Kongresszus sajtóvisszhangja

A 44. Európai Minőségügyi Kongresszus igen széles körű visszhangot kapott a hazai és a nemzetközi sajtóban. A magyar újságokban és napilapokban (beleértve a megyei hírlapokat is), a Magyar Távirati Iroda jelentéseiben, továbbá a közszolgálati rádió és televízió hírműsoraiban összesen mintegy 50 rövidebb-hosszabb híradás jelent meg. A hazai szakfolyóiratokban (elsősorban a Minőség és Megbízhatóság, az Élelmezési Ipar, valamint a Piac Panoráma című gazdasági magazin hasábjain) eddig csaknem 30, a kongresszushoz kapcsolódó, tudományos igényű cikket publikáltak. Megjegyzendő, hogy a Kongresszus méltatásán kívül számos sajtóközlemény megemlékezett arról is, hogy dr. Molnár Pált, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságának elnökét a szervezet 98. brüsszeli közgyűlésén az EOQ alelnökévé választották, ami szintén a magyar minőségügyi mozgalom nemzetközi elismertségét mutatja.

Néhány tekintélyes külföldi sajtóorgánumban is megjelent a Kongresszus programja és részletes leírása. Itt elsősorban természetesen az EOQ kéthavonta megjelenő hivatalos lapját, az EUROPEAN QUALITY-t említhetjük meg. Ennek két száma is foglalkozott a Kongresszussal: a program átfogó ismertetésén kívül röviden áttekintették a párhuzamos szekciók legfontosabb témaköreit. A francia nemzeti minőségügyi szervezet folyóiratának (Qualité en Mouvement) 44. számában reprezentatív interjú jelent meg dr. Molnár Pál elnökkel, ez a kongresszusi ismereteken kívül sok általános tudnivalót is tartalmazott Magyarországról és a magyar minőségügy fejlődéséről.

A magyar sajtóközlemények általában kiemelték az esemény nagy nemzeti (a kereszténység felvételének és az államalapításnak 1000. évfordulóján rendezik meg, hosszú évek után most először tartanak EOQ Kongresszust a kelet-közép-európai térségben és éppen Magyarországon) és nemzetközi jelentőségét (a minőség, különösen a szolgáltatások minőségének felértékelődése a globalizáció viszonyai között). A közlemények gyakran idézték a Kongresszus jelmondatát is, amely sűrített formában fejezi ki az emberek életminőségének előtérbe állítását: Üzleti kiválóság az új évezredben - Minőség a társadalomért.

A tudósítók elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a nyitó és a záró plenáris ülés előadásait a világ vezető minőségügyi szaktekintélyei tartották (Seán Conlan, az EOQ elnöke, dr. Armand Val Feigenbaum, Prof. Shoji Shiba, Prof. dr. Hans-Dieter Seghezzi és más minőségguruk). Az újságírók sokszor idézték Orbán Viktor miniszterelnöknek a nyitó ünnepi ülésen elmondott beszédét, amelyben többek között kijelentette: Magyarország végre a szilárd gazdasági növekedés útjára lépett. Jelentős esemény volt a Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel készített rádióinterjú is, ő a Comenius 2000 program kapcsán beszélt a minőségbiztosítási rendszerek iskolákban és más oktatási intézményekben való alkalmazhatóságáról.

A Kongresszus után megjelent sajtókommentárok igen nagyra értékelték a rendezvényt. Kiemelték, hogy az a szakmai szempontokon kívül sokban hozzájárult Magyarország nemzetközi tekintélyének növekedéséhez is.

A Kongresszus vendégkönyve

A vendégkönyvben időrendi sorban többek között a következő bejegyzések, gratulációk olvashatók:

Köszönöm a meghívást. Örülök, hogy megoszthattam Önökkel a kormány minőségelvű oktatáspolitikájával kapcsolatos elképzeléseinket, terveinket és kételyeinket.

Pokorni Zoltán, oktatási miniszter

Rendkívül nagy öröm számomra, hogy részt vehetek a budapesti EOQ Konferencián, és hogy láthatom ezt a csodálatosan szép várost.

Dr. Marcos Bertin, a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia elnöke, Argentína

Nagy megtiszteltetésnek tartom a meghívást a szekció megnyitására. Remélem, hogy a Konferencia - azon túl, hogy a budapesti helyszín ténye már önmagában is a magyar minőségügy komoly szakmai elismerését jelenti - hozzá fog járulni a magyar gazdaság további fejlődéséhez.

Dr. Szabó Gábor, OM helyettes államtitkár

Gratulálok az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságnak és a team valamennyi tagjának, akik olyan keményen dolgoztak a Kongresszus sikere érdekében.

Önök valóban csodálatos munkát végeztek…

Őszintén remélem, sok hasznuk származik majd belőle.

Seán Conlan, az EOQ elnöke, Írország

Azt mondják, hogy semmi sem annyira jó, hogy ne lehetne tovább javítani. Általában ez bizonyára érvényes, de nyilvánvalóan vannak kivételek. Nehéz lesz ezt az EOQ Kongresszust túlszárnyalni. Minden jót a továbbiakban!

Prof. Dr. Dr. h.c. Walter Masing, az EOQ alapító elnöke, Németország

Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság részére!

Gratulálok a Kongresszus kimagasló programjához és pompás megszervezéséhez. A technikai program igazán kiváló, de az egész heti kulturális program, kezdve a Solti György Kamarazenekarral, valóban felejthetetlenné teszi ezeket a napokat.

A szervező team minden gratulációt megérdemel a kiváló munkáért!

Dr. Blanton Godfrey, a Juran Intézet elnök-vezérigazgatója, USA

Gratulálok a Magyar Nemzeti Bizottságnak azért a kitűnő munkáért, amellyel megszervezték ezt a rendkívül magas szintű minőségügyi eseményt.

Az előadások és a nyújtott szolgáltatások színvonala kivételesen gyümölcsöző tapasztalatcserét tesz lehetővé. A magyar kollégák szervező munkájukon keresztül demonstrálják, hogyan járulhat hozzá a minőség szelleme ("Győzzünk együtt!") a közös sikerhez.

Minden jót kívánok a szervezőknek.

Antonio Silva Mendes, Európai Bizottság

A Kongresszus gazdag információt és sok gyakorlati tapasztalatot nyújt számunkra. Elősegíti a minőségügyi tevékenység fejlődését az új évezredben az Európai Unióban és az ázsiai-csendes-óceáni régióban egyaránt.

Tang Liao Fen, SQCA (Sanghaji Minőségszabályozási Társaság), Kína

Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságnak!

Gratulálok e világszínvonalú konferencia előkészítéséhez és lebonyolításához, amelyet úgy terveztek, hogy a képességek és a minőségügyi érettség különböző szintjeit szólíthassa meg. Nagy öröm számomra, hogy meglátogathattam Önöket, és hogy láthatom az elért igen jelentős gazdasági növekedést, illetve a minőségügyi mozgalom ahhoz való hozzájárulását.

Számítunk rá, hogy együttműködésünk még sok éven keresztül folytatódik.

Dr. Stanley A. Marash, a STAT A MATRIX elnök-vezérigazgatója, USA

Most másodízben vagyok Magyarországon és legalább annyira - sőt még jobban - élvezem ezt, mint az első látogatásomat. Örömmel látom, hogy Magyarország a gazdasági növekedés útjára lépett!

A Kongresszus óriási siker, amihez csak gratulálni lehet. Remélem, hogy dr. Molnár és teamjének valamelyik tagja hamarosan meglátogat engem Dél-Afrikában.

Dr. Daan Luyt, a Dél-Afrikai Minőségügyi Intézet elnöke és

a Minőségügyi Világtanács főtitkára

Az Önnel és munkatársaival itt töltött idő igen élvezetes. Minden a program szerint történt, és ez hosszú ideig emlékezetessé teszi az Önök országában való tartózkodást. Mielőbb szeretnék ide visszatérni.

Dr. James Harrington, USA

Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság jogosan lehet büszke itteni teljesítményére: ez a Kongresszus minden tekintetben kiváló. Önök egy igazán csodálatos eseményt kreáltak az egész világ minőségügyi közössége számára. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon a minőség ügye szinte már szenvedéllyé vált, ami biztosítani fogja Önök számára a folytatódó sikereket. Én a magam részéről nagy lelkesedéssel figyelem majd azt a fejlődést, amiről itt annyi szó esett. Valamennyiünk számára sokáig emlékezetes marad a magyarországi látogatás és azok az emberek, akik ennyi gazdagságot hoznak létre az Önök országában.

Gratulálok és kívánom a legjobbakat!

Paul Borawski, az ASQ ügyvezető igazgatója, USA

Gratulálok a szervezőknek a jó konferenciáért általában és külön is néhány olyan kiemelkedő momentumért, amelyek más EOQ Kongresszusokon többnyire hiányoznak:

- a kimagasló kulturális program,

- a miniszterelnök, az oktatási miniszter és a korábbi gazdasági miniszter valóban lenyűgöző beszédei,

- az EOQ számára szervezett külön operaest,

- valamint a kitűnő időjárás.

Prof. Dr. Dieter Seghezzi, az EOQ tiszteletbeli tagja, Liechtenstein

A Kongresszus utáni időszakban - természetesen csökkenő tendenciával - mind a legutóbbi időszakig rengeteg gratuláció, köszönő levél érkezett. Sajnálatos, hogy egy gépkocsilopással együtt két gépkocsifeltörés és két zsebtolvajlás is tudomásunkra jutott így. A Kongresszus sikerét azonban még az ezeket panaszoló levelek is méltatják.

10. A 44. EOQ KONGRESSZUS AJÁNLÁSAI

A több szempontból kiemelkedően sikeres 44. EOQ Kongresszus eseményeit, eredményeit és levonható következtetéseit az EOQ és az EOQ MNB különféle fórumai elemezték és értékelték. Egyöntetű az az álláspont, hogy a kongresszusi sikereket nemzetközi és nemzeti keretek között egyaránt hasznosítani kell a minőség ügyének népszerűsítése érdekében.

A teljeskörűségre való törekvés nélkül az e fórumokon megfogalmazódott fontosabb ajánlásokat a következők szerint tesszük közzé:

- Az EOQ éves kongresszusai legyenek mind szakmai tartalomban, mind a résztvevők számát tekintve Európa és a világ meghatározó minőségügyi rendezvényei, s ezáltal az EOQ kiemelt produktumai.

- Az EOQ kongresszusokon kapjanak megfelelő helyet az általános minőségügyi és módszertani témakörökön kívül a szakágazati minőségügyi eredmények és problémák is, s ehhez célszerűnek látszik megerősíteni, illetve megújítani a szakbizottsági munkát mind nemzetközi, mind nemzeti szinten.

- Az előzőek értelmében fel kell karolni a Kongresszuson megfogalmazódott kezdeményezéseket a szakbizottsági tevékenység fejlesztésére és bővítésére (pl. az Oktatási és Továbbképzési, valamint az Építőipari Szakbizottság vonatkozásában).

- Az EOQ nemzeti tagszervezeteinek egyéni és jogi tagjai különféle intézkedések eredményeképpen tekintsék magukat az Európai Minőségügyi Szervezet tagjainak, és ennek megfelelően érezzék az eddigieknél jobban sajátjuknak az EOQ éves kongresszusait is.

- Az európai minőségügyi mozgalmon belül célszerű erősíteni a regionalitás elvét, a regionális szerveződéseket. Ugyanakkor meg kell őrizni az Európai Minőségügyi Szervezet egységét a regionális szervezetek erősödő együttműködésén keresztül is. Kívánatos még a kisebb országokon belül is regionális szervezetek megalakítása, tevékenységük fejlesztése.

- A regionalizmus mérhető erősödésével összefüggésben meg kell vizsgálni a kelet-közép-európai országok minőségügyi szervezeteinek szorosabb együttműködését célzó kezdeményezés nyilvánosságra hozatalának és népszerűsítésének lehetőségét. Az EOQ MNB az eddigieknek megfelelően támogassa ezt az irányzatot.

- Javítani szükséges az együttműködést a két nagy európai minőségügyi szervezet, az EOQ és az EFQM között. Az Európai Minőségdíj a nagyvállalatok és a közigazgatás vonatkozásában maradjon központilag az EFQM szervezésében, az EOQ pedig lépjen fel kezdeményezőbben a kis- és középvállalkozások országokon belüli regionális, továbbá nemzeti és európai minőségdíjainak alkalmazása érdekében.

- Budapesten, a Kongresszus keretében sikerült megőrizni, illetve helyreállítani a Minőségügyi Világszervezet (WQC) egységét. Az EOQ MNB alapító tagként vállaljon továbbra is aktív szerepet a kibontakozási folyamatban.

- Az általános vélekedés szerint a 44. EOQ Kongresszuson sikerült eddig a legerőteljesebben megnyerni a rendező ország végrehajtó hatalmának vezető képviselőit a Kongresszuson való részvételre és aktív közreműködésre. Ez legyen a mérce a következő EOQ kongresszusok szervezői számára is.

- Az Európai Bizottság a legutóbbi időszakban kiemelt jelentőséget tulajdonít a közigazgatás minőségszínvonala fejlesztésének. A sokrétű feladatok megoldásának elősegítése érdekében ajánlatos Közigazgatási Szakbizottság megalakítása mind az EOQ, mind az EOQ MNB keretén belül.

- A kongresszusi tapasztalatok igazolták azt a korábbi elképzelést, hogy a minőségügyi szervezetek társadalmi beágyazódottságának növelése érdekében célszerűnek látszik tanácsadó szervezeteket létrehozni európai és nemzeti szinten. Ajánlatos e tanácsadó szervezetek informális kapcsolatrendszerét mielőbb kialakítani és hatékonyan működtetni.

- A kongresszusi előadásokat, tapasztalatokat és eredményeket minden országban, de különösen a rendező országban széles körben ismertetni kell. Erre leginkább az Európai Minőséghét éves rendezvénysorozata, valamint regionális kongresszusi napok és más nemzeti rendezvények a legalkalmasabbak. Ezen kívül a Minőség és Megbízhatóság című szakfolyóiratban magyar nyelven is publikálni kell a Kongresszuson elhangzott jelentősebb előadásokat.

- A 44. EOQ Kongresszuson a korábbiakhoz képest még egyértelműbben megmutatkozott a minőséghez kapcsolódó szakterületek tudományos fejlődése. A szervezők például csaknem 100 minőségügyi jellegű egyetemi tanszékkel és más tudományos intézménnyel kerültek kapcsolatba. Megállapítható, hogy a minőségtudomány szintetizáló tudomány, amelyben a főbb tudománycsoportok közül elsősorban a műszaki, a gazdasági és a vezetési tudományok a meghatározók, de valamilyen szinten a többi tudományágak is képviselve vannak. Ezt a szintetizáló, alkalmazott tudományos irányzatú fejlődést kell a minőségügyi szervezeteknek nagy figyelemmel kísérniük, lehetőségeik szerint abban aktívan részt kell venniük és mindennapos munkájuk során hasznosítaniuk kell.

- A tudományhoz és a gyakorlati élethez való szoros kapcsolódás különösen igényli a minőségügyi továbbképzést. Ennek egyik legismertebb formája az EOQ Személyi Regisztrációs Rendszerén (Personnel Registration Unit) keresztül valósítható meg. A harmonizált és az Európai Bizottság által jóváhagyott továbbképzési rendszer széles körű alkalmazásának erősítése minden országban, így Magyarországon is kívánatos.

- A Kongresszuson bemutatott minőségtechnikák közül igen nagy érdeklődést váltott ki dr. Taguchi szekciója a robusztus technikáról és az amerikai előadók által ismertetett Hat szigma eljárás. Az EOQ Európában és ezen belül az EOQ MNB Magyarországon tegyen meg mindent e módszerek meghonosítása és az amerikai előny csökkentése érdekében.

- A 44. EOQ Kongresszuson nagy teret kapott a minőség és a kultúra kapcsolata. Ezt a szervezői igyekezetet a résztvevők nagy többsége rendkívül pozitívan értékelte. Az a következtetés is fontos azonban, hogy a társadalom általános kulturális szintje és a minőségkultúra szintén szoros kapcsolatban áll egymással. A Kongresszus legáltalánosabb ajánlása ennek társadalmi szintű kiszélesítését célozza.

Befejezésül köszönet illeti mindazokat, akik támogatták, segítették a Kongresszus előkészítését, és közreműködtek a sikeres lebonyolításban. Külön köszönet a magyar szekcióelnököknek és társelnököknek, akik beszámolóikkal lehetővé tették e részletes beszámoló összeállítását.

Vissza az EOQ MNB honlapjára